Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)

Gilicze János: A Kászonyi család történetének kutatása

gét és lakhelyeiket igazolták. A szatmári iratok alapján a családi iratok között levő leszármazási rendbe beazonosíthatóvá vált Gergely és fia István. Kászonyi Richárd a másolatokat 1908. novemberében hitelesített formában megkérte, amit megkapott.

1

3 A Kászonyi család nemességének igazolása, címere és előneve Kászonyi Richárd egyelőre megelégedett kutatásának eredményeivel. Tanulmányai befejezése után 1912-ben Torontál vármegye szolgálatába állt. Fontosnak tartotta nemességének elismerését ezért megyétől nemesi bizonyságlevelet ért. Kérvényére a következő bizonyítványt adták ki: „BIZONYÍTVÁNY. Alulírott Torontál vármegye közönsége részéről, az előttem bemutatott hiteles anyakönyvi kivonatok, valamint a törvényhatósági bizottság gyűléseinek jegyzőkönyvi és nemesi lajstrom adata alapján hivatalosan bizonyítom, hogy Dr. KÁSZONYI RICHARD Torontál vármegyei közigazgatási fogalmazó gyakornok atyja Kászonyi Sándor uradalmi tiszttartó, itt nevezett Kászonyi Sándor fia Kászonyi Károly gádi földbirtokosnak és végül most nevezett Kászonyi Károly fia annak a Kászonyi Sándornak ki 1809-ben Torontál vármegye főjegyzője, majd pedig 1822-ben ugyancsak e vármegye első alispánja volt és aki 1809-ben Gád községben földesúri jogokat nyert, mely jogai az 1809. évi június hó 20-án tartott közgyűlésen kihirdetve lettek és akit e vármegye Karai és Rendei Toron tál vármegye nemesi lajstromába felvétetni elrendeltek. Ennek folytán a fölsorolt hiteles okmányokból és köztudomásból is megállapítható, hogy nevezett folyamodó a nemes Kászonyi családnak tagja s így az ő országos köznemesi voltát ezennel beigazoltnak bizonyítom. Nagybecskerek, 1912. évi május hó 18-án. Jankó alispán sk."

1

4 Érdekes, hogy a bizonyítványban csak a gádi birtok megszerzésének időpontjától ismerték el a Kászonyi család nemességét Torontál vármegyében, holott Kászonyi Sándor már 1795. szeptember 2-án azt írta apjának, hogy „ma publikáltatott nemességem". A Borovszky Samu által szerkesztett Torontál vármegye című munka is ellentmondó adatokat tartalmaz a kihirdetéssel kapcsolatban. A megyében publikált családok kronologikus névsorában csak a következők szerepelnek: „Kászonyi Sándor gádi földesúr 1809. július 20."(sic! A megye által kiadott bizonyítványban június 20-a szerepel!) Ugyanott a Reiszig Ede által írt „Torontál vármegye nemes családai" című fejezetben pedig az áll, hogy Kászonyi Sándornak „1795. február 2-án (sic!) publikálták nemességét."

1

5 A háborús évek, és a hosszú hadifogság után a megyei tisztviselői feladatok Kászonyi Richárdnak szinte minden idejét lekötötték. Nagyon kevés lehetősége nyílt arra, hogy fa1

3 KCSI. 7db. iratmásolat Szatmár megye levéltárából. 1

4 KCSI. Torontál vármegye 14928/1912.sz. bizonyítványa. 1

5 KCSI. Kászonyi Sándor levele. Nagybecskerek. 1795. szeptember 2. BOROVSZKY SAMU (szerk.): Torontál vármegye. Bp. 1912. 530, 544. o. 58