Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)

Gilicze János: A Kászonyi család történetének kutatása

A rápolti Kászonyiak A Kászonyi család eredetének, történetének kutatását a 20. század elejétől Kászonyi Richárd folytatta. Ő a családi iratok között megtalált keresztelési anyakönyvi kivonatból indult ki. Ez a kivonat Kászonyi Sándor (177 l-l 850) kereszteléséről tudósított, ami Borsod vármegyében történt Kisgyőrben. Az ott leírtakat alapul véve, famíliájáról 1908. év elején felvilágosítást kért a Borsod Vármegyei Levéltártól. Megkeresésére március 11-én dr. Magasházy Béla főlevéltáros válaszolt, aki levelében közölte, hogy a kutatást csak szabadidőben és kellő díjazásért végezheti el. Azt azonban megjegyezte, hogy „A Kászonvi családról vannak adataink szép számmal. Mihály 1781-ben Diósgyőrött lakik. "'

1 A közöltek felkeltették Kászonyi Richárd érdeklődését. A válaszból joggal következtethetett arra, ami egybecsengett a Kászonyi Dániel által leírtak egy részével is, hogy az említett Mihály azonos lehet dédnagyszülője Sándornak apjával. A kapott információn felbuzdulva március 19-én újabb adatokat kért, természetesen kellő díjazás felajánlása mellett. Dr. Magasházy Béla már március 27-én megküldte (20 Koronáért) kutatásának eredményeit. Levelében közölte, hogy Borsod vármegyében két Kászonyi család lakott. Az egyik família tagjai, József, Pál és István Hejőcsabán éltek. Ők Vas vármegye 1805-ben kiadott nemesi bizonyságlevele alapján igazolták a nemességüket. A másik családot Kászonyi Mihály képviselte, aki Borsod vármegyében, 1781-ben hirdette ki nemességét. Ez a közlés a családkutató Kászonyi Richárd számára alapvető információt hordozott, ugyanis ebből kiderült, hogy Szatmár megyéből került a família Borsodba és így ott kell a vizsgálódását tovább folytatnia. Az 1781. június 7-én tartott megyei közgyűlési jegyzőkönyvbe Kászonyi Mihállyal kapcsolatban a következőket jegyezték be: „Továbbá a megyebeli Diósgyőrben lakó tekintetes Kászonyi Mihály hasonló kérésére tekintetes Szatmármegye által kiadott és Szabolcs megyében is elfogadott hiteles bizonyságlevele családjának kétségtelen és birtokos nemességéről kihirdetetett és elfogadtatott ...részére új bizonyságlevél kiadatni rendeltetett. "

1

2 Kászonyi Richárd újabb adatokért a Szatmár Vármegye Levéltárához fordult. Kérésére a híres genealógus Gorzó Bertalan levéltáros válaszolt, aki három okmány másolatát amiknek eredetijét Rápolt község nemesi iratai között lelt föl - küldte meg. Az egyik irat all. Mátyás által adományozott nemesi armális teljes szövegét tartalmazta a kihirdetési záradékkal, valamint azzal a megjegyzéssel, hogy a nemeslevelet 1763. december 5-én Komlódtótfaluban tartott megyei vizsgálat során Szuchányi László küldöttségi jegyző magával vitte abból a célból, hogy a diplomából hiányzó címert megfestesse. A másik dokumentum az előzőekben említett helyen és időben keletkezett. Ebben több rápolti nemes személy arról nyilatkozott, hogy a nemességszerző Kászonyi Gergely egyik leszármazottjára ráragadt a Szabó név, de ő és utódai igazából Kászonyi nevüek. Ebből az iratból az is kiderül, hogy a család egy része átszármazott Bihar vármegyébe. A harmadik iratmásolat a Váradolasziban 1767. január 7-én tartott nemességi ügyben felvett tanúvallomási jegyzőkönyvet tartalmazza, amiben a Bihar megyébe szakadt Kászonyiak nemessé1

1 KCSI. Dr. Magasházy Bcla levele. Miskolc, 1908. március 21. KCSI. Dr. Magasházy Béla levele. Miskolc, 1908. március 27. Köszönöm dr. Rózsa György fölevéltárosnak, hogy a jegyzőkönyvi bejegyzés fénymásolatát, amit dr. Géczi Lajos főlevéltáros fordított le, a rendelkezésemre bocsátotta. 57