Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. (Makó, 2010)

Kászonyi Richárd: A családra vonatkozó oklevelek fordításai

4. sz. melléklet. Mária Terézia királynő 1741. október 28-án Pozsonyban Haill Ignácnak nemességet adományozott. Országos Levéltár Libri Regii 1741. év. XXXIX. kötet 315-317. oldal. Az armalis magyar fordítása: Különösen pedig a legkegyesebb emlékezetbe vesszük, hogy Haill Ignác néhai apja, valamikor Ali bégnek, később pedig Haill István Jánosnak neveztetett, (Zmajevich Vince antivári érsek, másrészt Summo (?) Mihály üszkübi (Skopje) érsek és Szerbia adminisztrátora tanúságai szerint) Ali bég Albániában főnemes családból származott és a legnagyobb tekintélyű családokkal volt rokonságban, akik közé sok basa és több tartományi kormányzó, nevezetesen a maga korának híres Szolimánja, egész Albánia basája, majd Görögország beglerbégje, szintúgy az ohridi Omár, később az ohridi tartomány legfőbb intézője számíttatik. Miután Buda szerencsés visszafoglalása alkalmával a keresztények fogságába esett, habár szabadon engedték, mégis elhagyta Mohamed babonákkal telt dogmáit, és követte Krisztus üdvözítő tanításait, felvévén a keresztség szentségét, keresztény hitét teljes hűséggel, állhatatossággal és lelkének kiváló erejével követni nem habozott. Végül miután hosszabb ideig tartózkodott Bécsben, tisztességes életmódot folytatva, egészségének helyreállítása és atyai örökségének ügyéből kifolyólag szülőhazájába visszatért, ahol rokonai és barátai nagy öröksége miatt ottani állandó letelepedésre és Mohamed hitéhez valófelesküdésre csábították - ritka és példás állhatatossággal, a keresztényi szegénységet a világ minden vagyonának, gazdagságának és gyönyöreinek elébe helyezvén, inkább akarta mindezeket, rokonságát, barátait és ismerőseit örökre elhagyni, minthogy Krisztus törvényeitől eltántorodjon. Megvetvén, tehát a legnagyobb örökségeket, megvetvén a legzsírosabb állásokat, végül megvetvén az élet fenntartását szolgáló eszközöket, a legsúlyosabb veszélyek között (amelyek a vallása miatt minden oldalrólfenyegették) visszatért keresztény terí'detre, és ezt követően a fent említett magyar királyságunk Bács megyéjében letelepedett és hazánknak hasznos polgárává vált, aki kiérdemelte, hogy az előbb említett vármegye adóbeszedőjévé megválasszák, és ezt a hivatalt is sok éven át a vármegye, a királyi szolgálat, a közjó hasznára, és mindenben, amelyben kellett, hűséggel és ügyességgel igazgatta. Részint tehát ezért, részint pedig a Mi királyi kegyünkből és kegyelmünkből, amely azokat, akik általunk, császári házunk és a keresztény országunk által érdemeseknek találtattak és az erények gyakorlásában buzgók, elődeink, Magyarország egykori isteni királyai példáját követve nekik erényeik biztos jelét, amely annál nagyobb kiválóságra ösztönözheti őket, elrendelni szoktuk. így tehát ugyanezen Haill Ignácot és az ö révén feleségét, Feuderich Anna Máriát és leányát. Borbálát a nem nemes állapotból és helyzetből előbb említett Magyarországunk és a hozzá csatolt részek valódi, régi és kétségtelen nemeseinek gyülekezetébe, számába és rendjébe beszámítandóknak, felveendőknek és beírandóknak kegyesen elhatároztuk. A címer avagy a nemesség jelvénye Vízszintesen vágott kék és vörös színű álló katonai pajzs, felső részében növekvő arany oroszlánt, az alsó részében pedig három arannyal szegélyezett ezüst rózsát tartalmaz. A pajzson nemeseknek adni szokott koronás tornasisak fekszik, amelynek csúcsán két szárny között egy kivont karddal felfegyverzett kar, vörös ruhával burkolva, a pajzs részeit követve úgy, hogy szín a színnel és a fém a fémmel megegyezzen. A jobbról arany és kék színű, balról pedig ezüst és vörös színű foszlányok a pajzsnak széleire szelíden ráhajolnak és azt szépen díszítik. 45