Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

TÓTH FERENC (történész, Makó) Kossuth- és Munkácsy-díjas művészeink

totta. Az ötödik év végén, a diploma megszerzésekor évfolyamában az ő teljesítményét ítélték legjobbnak. A gyapjúipar Központi Mintatervező üzemébe került. Közben az ELTE bölcsész karán fölvette a művészettörténet szakot. Részt vett az évenkénti iparművészeti kiállításokon. A Munkácsy-díjat 1956. március 15-én vette át, decemberben Olaszországba távozott. Milánóban telepedett el, az Anyák és gyermekek otthonában helyezkedett el, ahol szabás-varrást, textilfestést, textilszövést tanítottak. A leányanyák intézetén kívül két textilcégnek is dolgozott, lakástextileket készített. Milánó három kiállítótermében és Rómában az Olasz Nők Klubjában állított ki. Kocsis Imre (*1940) Makóisága mélyen él a lelkében. Nemcsak ragaszkodik szülővárosához, de töretlenül öregbíti is annak hírnevét. A Makói Grafikai Művésztelep művészeti vezetőjeként azon munkálkodott (1977-1990), hogy városunk a magyar művészeti élet homlokterébe kerüljön. A korszak pop-art figurális emblematikus vonulatának hatására Kocsis Imre a fotó felhasználásával teljesen új irányba indult el, a hetvenes évek derekától már a magyar hiperrealista törekvések egyik vezető mestereként tartják számon. Megszerette Pest kopott belvárosát. A művészhez hozzánőtt a kiegyezés utáni eklektikus budapesti városkép (Szanálás). Hiperrealista korszakának második felében születtek a kulcslyuk-képek. Ennek makói gyökerei voltak. A kulcslyuk képmezőjében tájrészlet jelenik meg, amely olykor kiegészül naturalisztikusan festett kulccsal, kulcspárral. Első murális munkáját a makói József Attila Múzeum megbízásából készítette az 1979. január 18-án fölavatott irodalmi emlékmúzeum részére. Az Espersit emlékfal Espersit Jánosnak és baráti körének emlékét idézi. Másik makói munkája a József Attila emléktábla volt. Abból indult ki, hogy József Attila számára Makó jelentette a Parnasszusra való elindulást. Ezt pedig a makói verseket magába foglaló első verseskötet fejezi ki. A Kocsis Imre alkotta emléktábla a Szépség koldusa borítójának megmintázása. A Lakodalom c. festmény eddigi művészeti munkásságának összefoglalása. Főműve, amely reprezentálja alkotói munkásságát, életművét. A téma harminc évig foglalkoztatta. Egy letűnő világot örökített meg, melyhez maga is ezer szállal kötődött. Míg benn a lakodalomban csillogás, mulatozás, vidámság van, addig a kinti sátorban minden szegényes, ütött-kopott, tele néprajzi rekvizitumokkal. Ez a magyar valóság, Juhász Gyula szavaival: „Magyar táj, magyar ecsettel" megfestve. A fölfokozott műgond, a mívesség jellemzi művészetét. Szeret jelképekben, szimbólumokban gondolkodni. A köznapi pillanatképet emeli a művészet szférájába. Kótai Tamás (*1959) Makóról gyermekkorában került el Szegedre, 1974-ben Szentendrére. Megismerte az akkor még nyugodt szentendrei művészvilágot, amelyet az Európai Iskola, az avangard képzőművészet magyar követőinek szelleme hatott 153