Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

TÓTH FERENC (történész, Makó) Kossuth- és Munkácsy-díjas művészeink

át. Innen eredeztethető, hogy Kótai Tamás művészete kettős gyökerű: egyrészt hatott rá az alföldi magyar népművészet formavilága, másrészt a szentendrei konstruktív szürrealizmus. Mindehhez járult egyéni érdeklődése; a távoli, egzotikus és az ősi misztikus kultúrák iránti vonzalma. Formavilágát sokáig jellemezték a kultikus és rusztikus formák, a mágikus és primitív dekorativitás. A műgond és fegyelmezettség párosult nála elmélyült befelé fordulással, meditativ individualizmussal. Az 1990-es évektől művészete oldottabbá vált. Archaikus, szakrális jelképrendszerét dekoratív stilizációval alkalmazta. Színvilágát az intenzív, drámai színek használata jellemezte. A merevebben, ridegebben alkalmazott jelei lágyabbak lettek, a motívumok kontúrjai elmosódottak, de egyben összetettebbé, bonyolultabbá is váltak. Formai eszközeit a legegyszerűbbre redukálta, lemondott a színekről, és papírra ceruzával készített kisméretű rajzokat. Megszabadította művészetét a rárakódott sallangoktól; a látványos képszerkesztés helyett alázatos befelé fordulás jelent meg munkáin. Motívumai látszólag szabálytalan esetlegességgel sorolódnak egymás mellé, valójában szerves, megfellebbezhetetlen képi rendet hoznak létre. 1996-tól negyedmagával vezette Szentendrén a Téli Galériát, közel harminc kiállítást rendeztek. Ezeket az egy estés kiállításokat a progreszszió, a minőség és a kísérletiség szellemében szervezték. Szegeden 1993-tól vezet művésztelepet, ahol eddig közel száz művész dolgozott és állított ki. Imre Mariann (*1968) Nyolcéves korában Medgyesegyházáról költöztek át a Maros-parti városba. Jámborné Balog Tünde legtehetségesebb tanítványa volt, tizenhárom éves korában elnyerte az Indira Gandhi Nagy Arany díjat. Első kiállítását 1992-ben a makói zsinagógában rendezte meg In memóriám címmel. 1999-ben a Római Magyar Akadémia ösztöndíját nyerte el, amely termékenyítően hatott művészetére. Római indítékból született szívsorozata. Szokatlan volt az eszköztára, de anyaghasználata is. A betont organikus anyaggal - textil, cérna, fü - párosította, finom kézi hímzéssel ütköztette, és a szürke fölületet színes, gyakran virágokat formázó, hímzett motívumokkal társította. A Szívkísérlet munkáján a betondarabokat vékony, vérvörös fonalhálóval szőtte át, hímezte ki. Ezáltal a kőszív szinte megdobban. Szent Cecil installáció megalkotására Maderno fehér márványszobra ihlette. A földre helyezett betonmunka és a mennyezetre függesztett plexiobjektek sajátos sziluettet adnak; a betont és a plexit szálak kötik össze. A függőleges cérnaszálakon, középtájon van egy csomórendszer, ebből rajzolódik ki Szent Cecília szellemalakja, a halált túlélő szent égi teste. Ez a test és a lélek szétválaszthatatlanságára utal. A Tüdő installáció Szent Cecília első megkínzására emlékeztet. A testet átjárja az energiaáramlás, ezzel láttatja az ég és a föld, a kozmosz és az ember kapcsolatát. Az installációival Imre Mariann megkísérli megmutatni a harmat tapinthatatlanságát, a fűszál lenyomatát a cementben, a szilárd test érintés nélküli fölemelkedését. Képessé vált a közönséges cement szakralitására. 154