Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

MAROSVÁRI ATTILA: Munkástanácsok Makón az 1956-os forradalom idején

MAROSVÁRI ATTILA Munkástanácsok Makón az 1956-os forradalom idején A munkástanácsok, mint az üzemi önigazgatás szervei, az 1956-os forradalom kitörését követően, okt. 26-ától jöttek létre Csongrád megyében.

1 A Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) okt. 27-én kiadott felhívása szorgalmazta is, hogy a vállalatok hozzák létre új szervezeteiket.

2 Makón e felhívástól is ösztönözve okt. 27-én alakultak meg az elsők. A legfontosabb mind közül a legnagyobb üzemben, a Makói Gépgyárban létrejött munkástanács volt, mely szintén a legkorábbiak közé tartozott.

3 Noha okt. 24-én a gépgyári munkások még elítélték a budapesti „rendbontásokat",

4 az első tüntetésre okt. 25-én már itt is sor került (az üzem dolgozóinak mintegy 65 %-a vett részt rajta), 26-án pedig megkezdődtek a munkástanács megválasztásának előkészületei is.

5 A 49 fős testület választása okt. 27-én zajlott le,

6 az elnöki feladatok ellátásával dr. Tóth Ferencet bízták meg, aki a rend és a fegyelem megőrzésére szólította fel az egybegyűlteket. Tóth helyettese Gyürki István lakatos lett, aki a forradalom előtt tagja volt a városi pártbizottságnak, és tagja lett a tanácsnak Palázsi Miklós személyzeti osztályvezető is.

7 Megválasztásuk jól mutatja az állampárt, az MDP helyi vezetésének taktikáját, melyet a Nemzeti Bizottságok létrejötte kapcsán is követett: beszivárogva és a kezdeményezőkhöz csatlakozva kell kézben tartani a folyamatokat.

8 Noha tudjuk, hogy a gépgyári munkásság volt a makói események legfőbb bázisa, speciális követeléseiknek alig találjuk nyomát a megmaradt 1 Farkas 2003. 213-214. p., VS XII. évf. 254. sz. 1956. okt. 27. 2. p. 2 VS XII. évf. 255. sz. 1956. okt. 28. 1. A SZOT elnöksége másnap 6 pontban foglalta össze és tette közé a munkástanácsok feladatait. Eszerint „A munkástanács dönt minden, a munkahely termelésével, igazgatásával, gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekről." A munkástanácsnak saját soraiból a vállalatigazgató mellé egy 5-15 fős igazgató tanácsot kellett választania, mely a munkástanács közvetlen utasításai szerint döntött a gyár irányításával kapcsolatos kérdésekben, ide értve a munkások felvételét is. A munkástanácsnak kellett kidolgoznia a gyár fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket, döntenie kellett a bérrendszerről és szociális juttatásokról, a beruházásokról és a nyereség felhasználásáról, a munkarendről, és felelős volt a „helyes gazdálkodásért". Ezen túl biztosítania kellett a rendet az üzem területén. Lásd: VS XII. évf. 256. sz. 1956. okt. 30. 2. p. 3 Az „üzemekben mindenhol a makói Gépgyár irányítását várták és ennek alapján szüntették be is a munkákat." - olvasható a városi tanács VB-elnökének 1957. áprilisijelentésében. MVL XXIII. 501. 1763/1957. 1/b. pont és 6. pont 4 VS XII. évf. 253. sz. 1956. okt. 26. 2. s JAM TD. 75. 181. 1. 6 VS XII. évf. 256. sz. 1956. okt. 30. 1. 7 Bálint 2006. 31. p. 8 Farkas 2003. 213. p. 145