Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)
MAROSVÁRI ATTILA: Munkástanácsok Makón az 1956-os forradalom idején
röplapokban. A „Makó dolgozó népe és ifjúsága nevében kiadott 22 pontos követelés" című kiáltványban, amely okt. 29-én fogalmazódott meg, és a makói forradalom programdokumentumának tekinthető, az általános politikai követelményeken (szovjet csapatok kivonása, sajtószabadság, életszínvonal-emelés, Kossuth-címer stb.) csupán két pont van, amely kifejezetten a munkásságra vonatkozott. A kettő közül az első az élet színvonalemelés mellett magasabb béreket és alacsonyabb árakat követelt, így inkább általánosabb, mint speciálisabb elvárásnak minősül, emiatt valójában csak a 6. pont volt teljesen a munkásságé: a bérnormák eltörlését és a hat órás munkanap bevezetését követelték. 9 Minden bizonnyal helyben e követelésnek eleget is tettek, mert egy 1957 áprilisi jelentés ekként fogalmazott: „A felülkerekedett ellenforradalmi erők első ténykedésükben az volt, hogy ipari üzemeknél a normát megszüntessék, és helyébe az órabéres, illetve a havi béres munkadíjazást állítsák be, hogy ezen keresztül bebizonyítsák, hogy ők ténylegesen a dolgozók érdekeit képviselik. ' n o A gépgyári munkástanács mellett még okt. 27-én megalakult a makói MÁV-állomás munkástanácsa, elnöke Siket Béla forgalmi szolgálattevő lett, és önálló munkástanács alakult a MÁV fűtőházban is Hartai János anyagszámadó vezetésével. A Makói Postahivatal munkástanácsa élén Kovács János postatiszt állt, míg a szegedi AKÖV makói kirendeltségén létrejövő tanács élére Ferenczi Mihály került, aki, miután első intézkedésként elküldték Székely Péter kirendeltség-vezetőt, a telep vezetője lett, helyét munkástanács-elnökként Kardos István foglalta el. 1 1 Megszerveződtek a kisiparosok is, akik Iparos Tanácsként nevezték el új érdekképviseleti szervüket. Okt. 28-án egy 12 pontos „határozati javaslatot" tettek közzé, melyben az „egész ország kívánságai" mellett megfogalmazták helyi vonatkozású követeléseiket is, így egy makói nyomda felállítását és egy önálló makói napilap kiadását, a volt ipartestületi tárgyak, ingó és ingatlanok, valamint az iparosoktól társadalmi tulajdonba vett ingó és ingatlanok visszaszolgáltatását, a jogtalanul elvett iparigazolványok visszaadását, a bérek rendezését, továbbá a „Helyi tanácsba az iparosság kellő képviseletét". 1 2 Javaslatuk utolsó pontja különösen érdekes, hiszen miközben már zajlottak a Nemzeti Bizottság alakításának előkészületei, még a városi tanácsi szerepvállalásban gondolkodtak. Okt. 29-én a makói Faárugyárban, valamint a Vas és Fém Ktsz-nél jött létre munkástanács, a Makói Járásbíróságon pedig forradalmi bizottságot alakítottak Horváth Béla bírósági fogalmazó vezetésével. 1 3 A Sütőipari Vállalatnál (Kenyérgyár) ugyan nem jött létre üzemi tanács, de okt. 29-én markáns hangú állásfoglalásban követelték a városi és járási pártbizottság egész vezetőségének azonnali leváltását, mert ha ez nem történik meg, „félő, hogy a megnyilatkozható szenvedélyes hangulat következtében a terme9 JAM TD. 75.179.1., Tóth 1996. 4. p. »o MVL XXIII. 501. 1763/1957. 13. pont 11 Bálint 2006. 32. p. 12 Tóth 1996. 3. p. 13 Bálint 2006. 44. p. 146
