Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)
GLLICZE JÁNOS: Nagykirályhegyestől Csikóskút pusztáig
GILICZE JÁNOS Nagykirályhegyestől Csikóskút pusztáig A 15. századtól lakott település, Királyhegyes, a török idők alatt Várad eleste után 1660-ban elpusztult. A gazdátlan puszta 1662-ben nádori adományként gróf Balassa Imre birtokába került. A birtokba iktatás ellen eredménytelenül - tiltakozott Macripodari Jácint csanádi püspök, aki magáénak vélte a pusztát. Dolny István, szintén csanádi püspök ugyancsak jogot formált a területre, és azt 1700 körül felvette birtoklajstromába, majd arra 1702-ben némi segítséggel megszerezte a tizedszedés jogát. A marosi határőrvidék szervezésekor a puszta a szerbeké lett. A határőrség felosztása után 1751-ben Királyhegyest az aradi, vagy más néven a marosi kincstári uradalomba kebelezték be. Mint ilyen évente 1200 forintot jövedelmezett a kamarának. Ez maradt a bérösszeg 1762-ig, amikortól azért az orosházi bérlők már 1300 forintot fizettek évente. 1769-ben kétharmadát Magyarpécska, hatodát Apátfalva, másik hatodát pedig Magyarcsanád bérelte. Báró Harruckern Ferenc 1772. december 14-én királyi elhatározással a királyhegyesi pusztából 4930986 négyszögölet kapott kárpótlásul azért, mert tőle a gróf Keglevich család a bábockai pusztát elpörölte. A megmaradt puszta bérletén Apátfalva és Magyarcsanád osztozott. 1 Ezt a területet Kiskirályhegyesnek kezdték el nevezni, miután a kincstár 1200 holdon 1843/1844-ben hatvan apátfalvi család letelepítésével dohánykertész települést hozott létre. 2 A puszta másik nagyobbik része, - Nagy királyhegy es a 18. század végén a Harruckern családtól átkerült a Keglevich család birtokába. Az új tulajdonos gróf Keglevich Ádám 1798. november 14-én Makó város főbírójához és tanácsához fordult. Levelében tudatta, hogy: „úgy fordulván a környülállások, hogy a Nagykirály hegy esi pusztának a birodalmába jutottam, mely által Kegyelmeteknek szomszédjává lévén, mert azon puszta a Makói határral határos" ezért felajánlotta, hogy az addig bérlő orosháziak helyett, akik amúgy is messze laknak, inkább a városnak adná haszonbérbe kedvező feltételekkel a jó gyepből álló 4109 holdas földjét. 3 Az ajánlatot a makóiak örömmel fogadták és rövid alkudozás után, már december 18-án Nagykátán aláírták a pusztabérleti szerződést. A kontraktus időtartamát tíz évben állapították meg. A bérösszeg évi 1900 ezüst forintot tett ki. A fizetés fejében a makóiak a területet tetszés szerint használhatták. 4 A tíz év leteltével újabb hét évre, 1809. január 1-től, ismét a makóiak 1 Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. I-II. Bp. 1896-1897. II. 285-286. p. 2 Dáczer Károly: Kamarai dohánykertészségek telepítése a Dél-alföldön (1843-1844). Szeged 1998. 191. p. (Dél-alföldi évszázadok 10.) 3 Csongrád Megyei Levéltár (továbbiakban: CSML.) Makói Levéltára (továbbiakban: ML.) V. A. 101. d. Makó Város Tanácsának iratai. Makó Város tanácsát régi időktől érdeklő fontosabb iratok. 227/1798.sz. 4 Uo. 57
