Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)
GLLICZE JÁNOS: Nagykirályhegyestől Csikóskút pusztáig
bérelhették a pusztát, de már évi 11000 ezüst forintért. Gróf Keglevich Ádám és János 1816-tól 1818-ig 15000 váltó forintért, majd 1818-tól 1820-ig holdanként 1 forint 30 ezüst krajcárért, végül 1820-tól 1822-ig évi 7000 ezüst forintért ugyancsak a makóiakat szerencséltették a bérlettel. Gróf Keglevich Gábor hivatkozva arra, hogy bár Makó városának, mint bérlőnek ugyan decemberben járna le a szerződése, azonban „a város már több ízben jelesül most is a fizetésbe hátra maradt, az árendájuk törvényesen megszűnt" ezért a pusztát bérbe adta 1822. május 20-án Návay János Csanád vármegye alispánjának és Saátor János ugyanazon megye főadószedőjének hét évre, évi 7000 ezüst forint bérleti díjért. 5 A bérlet lejárta előtt gróf Keglevich Miklós 1828. szeptember 26-án Losontzi Ferenc földmérővel felmérette a nagykirályhegyesi birtokot. A területet két részre osztották. Az egyik darab 1910 hold szántóból és 1870 hold legelőből, a másik, majdnem hasonló nagyságú 1921 hold szántóból és 1859 hold legelőből, azaz összesen 7560 holdból állt (1100 négyszögölével számítva). 6 A felmérésre azért volt szükség, mert gróf Keglevich Miklós 1828. szeptember 27-én Fügédén kelt szerzeményi levél szerint nagykirályhegyesi pusztabirtokának egyik részét zálogba adta Blaskovich Bertalannak és feleségének Almássy Erzsébetnek. A puszta másik részét Blaskovich két év múlva, 1830-ban szerezte meg gróf Keglevich Jánostól és Károlytól. A kezdetben zálogos birtokok rövid időn belül örökbevallással és eladással véglegesen a Blaskovich család tulajdonába kerültek. 7 A következő 115 évben Nagykirályhegyest Blaskovich Bertalan leszármazottjai birtokolták. A Blaskovich birtok végnapjai A második világháború vihara 1944. szeptember végén elérte Királyhegyes környékét. Szeptember 22-én a helyben kiadott parancs értelmében elrendelték a kiürítést, mozgósították a település férfi lakosságát, egyúttal a helyi vezetés elhagyta a községet. A következő napokban Királyhegyes és környéke heves harcok színterévé vált. Október 6-án a település elesett, azt szovjet egységek szállták meg. 8 A szomszédos Nagykirályhegyes utolsó birtokosa Blaskovich Péter 1944. szeptember 21-én gazdasági ügyeinek intézése céljából Budapestre utazott. Szeptember 25-én indult vissza lakhelyére, de már csak Kiszomborig jutott el. A makói Maros hídon már nem engedték át, mert birtokát szeptember 24-én hadműveleti területté nyilvánították. Gazdaságát, magtári készleteit, állatállományát októberben az orosz katonai parancsnokság lefoglalta. 9 Az urahagyott birtok gazdát5 Magyar Országos Levéltár. P.422. Keglevich család (egreskátai) iratai, l.cs. X. 12., X. 18. 6 U.o. P.422. l.cs. X.16. 7 CSML. IV.B. 164.d. A Makói Cs. Kir. Vegyes Szolgabíróság iratai. Árva-, Gyám- és hagyatéki iratok. IV. 94/1859.sz. 8 Tamasi Mihály: Királyhegyes társadalma. Makó 1998. Az Erdei Ferenc Társaság Füzetei 10. 28-30. p. 9 CSML.XXIV.201.b. Csanád Megyei Földhivatal Iratai, (továbbiakban: CSMFi) 49160/1949. 7. t. 58