Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)
BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON: Történelem, ökomuzealitás, kultúratudomány
kiteljesedik. Az egyes szakmuzeologiákhoz (régészeti-, történeti-, néprajzi-, irodalmi-, természettudományi-, műszaki és technikatörténeti-, művészettörténeti muzeolögia, stb...) kapcsolódó múzeumpedagógiai törekvésekben és a történelemtanítás, az irodalomtanítás, a földrajzoktatás, a biológiatanítás, a filozófiaoktatás, a humánkörnyezeti kulturális térinformatika nevelési céljainak kijelölésekor is szerepet kap az ökológiai szemlélet. 4 A fizikai környezet és a történelem között kialakult viszonyban egy mély ökológiai érzékenység fejlődött ki. A hely nagy témái történetírói, kulturális örökségvédelmi és kulturális antropológiai szinten is megnyilvánulnak. Az emberi élet hagyományvilága a történeti kontextus újraértelmezési folyamatába került. Ember és környezete kapcsolatában az ökokritikai gondolkodásmód szellemtudományi és természettudományi értelemben fontos kompetenciákat fejleszt. A kulturális műtárgyakkal, a természetben, a tájban sorsukra hagyott emlékekkel, romokkal, a történelmi idő mélyén tehetetlenül hányódó entitásokkal hogyan tudunk értelmező kapcsolatba lépni? A múlthoz való viszony változik. Az emlékezet háttértapasztalata látszólag átmenetileg feledésbe merül. Egy lappangó nyugalmi időszak után ebből az állapotból új megismerési vágy keletkezik. A múlt, az eredet megismerésének vágya ellenállhatatlan erővel keríti hatalmába az embert. A hely (place), az örökség (heritage), a közösség (community) hármas egységében, a kulturális emlékezet jegyében születik meg a muzealitás utáni vágyakozás. A jelenkornak alapvető igénye van a kulturális örökség megismerésére, élményszintü befogadására, gazdaságilag működőképes bemutatására. Mire képes a műit felidézett képmását bemutató látogatóbarát muzeológia, az ökológiai, kulturális antropológiai irányultságú történelemértés, a tájkarakter adottságaiból kiinduló, azt felismerő környezeti nevelés és kulturális gazdaság? Az eredetre emlékeztető történeti tér szerves kultúrája léptékében, minőségében különbözik attól a múzeumi emlékhagyaték területtől, ahol régi dolgok mozaikszerű emlékanyagából rendezett kiállítást tekintünk meg. A történelem és a társadalmi nyilvánosság egymásra ható szerkezetében látogatóbarát módon cselekvő muzeológia egyre inkább a múltidéző jelen kreativitására támaszkodhat. A kulturális örökséggel történő interaktív kommunikációt mindig megelőzi az örökségvédelem. A kulturális örökség védelme "...a művészettörténeti, történelmi szempontból 4 Vö. Török P.: Múzeumok Mindenkinek Program. Múzeumpedagógiai ajánlatok. NKÖM, Bp., 2003., Török P. (szerk.): Múzeumok Mindenkinek Program. Módszertani ajánlások. NKÖM, Bp., 2003., Posch, P.: The ecologisation of Scools and its Implications for Educational Policy. CAMBRIDGE JOURNAL OF EDUCATION , 1999. Vol. 29. No.3., Vö.: Horváth D.: Környezeti nevelési lehetőségek a történelemtanításban. Új PEDAGÓGIAI SZEMLE, 2006. 5., Vásárhelyi T. - Victor A. (szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia (alapvetés) 2003. Bp., 2003., Foghtűy K. - Harangi A. (szerk.): Múzeumpedagógia. Bp., 1993., Kurimay Á. (szerk.): Múzeumpedagógiai tanulmányok. I. ELTE PPK Bp., 2003. Vö. Manes, C.: Természet és hallgatás. HELIKON, 2007. 3. 348-361. p., Hartog, F.: Örökség és történelem.: az örökség idején. = REGIO, 2000. 4. 3-25. p., Vö.: Bergdahl, E.: The ecomuseum in avision of the future. NORDISK MUSEOLOGI, 1996. 2. 172
