Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON: Történelem, ökomuzealitás, kultúratudomány

jelentős emlékek védelmétől kiindulva egyre bővíti a megőrzésre érdemes objektumok körét. Előzményei között tarthatjuk számon a természetvédelmet is; részben innen érkezik az a gondolat, hogy a még meglévő, de az ipari-fogyasztói társadalom hatására eltünedező javak, mintegy utolsó pillanatban, megmentendők a pusztulástól. Egyik tipikus megnyilvánulási formája - kultúra és természet találkozásánál - az ökomúzeum, ami a népi kultúra életformáját, technikáit mutatja be az attól már eltávolodott látogatónak."

5 Az új muzeológia a jelenhez ad vonatkoztatási pontokat, interaktivitásra, intenzív élménymegújításra törekszik. A kulturális tájtervezés és a kulturális településfejlesztés számára fordulópontokban bővelkedő új kiindulásokat nyújt. A muzeológia és az ökokritikai kultúrakutatás területén az ökomuzealitás megújított fogalmának bevezetését javaslom. Mi az ökömuzealitás? Az ökomuzealitás az emberek környezethez való viszonyában élő, történetiséget hordozó értékelő, megismerő sajátossággal rendelkező, helyhez, kulturális örökséghez, közösséghez, azaz társadalomhoz kötődő kapcsolat, amely az ökomuzeálissá váló táj vagy tárgy és szemlélője, értékelője-kutatója, megőrzője, bemutatója, közvetítője és befogadója között jön létre, majd változások közepette állandósuló jelleget ölt.

6 Hogyan változik a táj természeti-történeti életvilága az évszázadok során? A kulturális antropológia, a látogatóbarát muzeológia és múzeumpedagógia a mai korszakot megelőző hétköznapi életmódok világát a természeti környezet kontextusában mutatja be. A kultúra, a történelem, a múzeum, az emlékezés és felejtés kérdésköreit a tájat alkotó értékelemek történeti-ökológiai dimenziójában, a nyelvi-képi-emlékezettörténeti megismerés eszközeivel is érdemes értelmezni. Hogyan olvasunk a természet nyitott könyvében? A múzeumok, emlékhelyek, közgyűjtemények nyitottak a táj és történelem látogatócentrikus kommunikációjára, az új szempontokat alkalmazó intermediális értelmezésre, a hatékony múködést elősegítő kultúragazdasági szemléletre. 5 Erdősi P. - Sonkoly G.: A kultúra melankóliája. A kulturális örökség fogalmának megjelenése. VILÁGOSSÁG, 2005. 6. 72-89. p. 6 Vö. Vásárhelyi T. - Victor A. i.m. (2003), Turner, S.: Historie Landscape Characterisation: a landscape archeology for research, management and planning. LANDSCAPE RESEARCH, 2006. 31. 4. 385-398. p., The ecomuseum definition in the contemporary museology. In: http: / /www.osservatorioecomusei.net 173