Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON: Történelem, ökomuzealitás, kultúratudomány

tek, a nyílt tájak visszaszorulása az ipari forradalomtól a jelenkorig? Természetes környezet a kertes kisvárosi és falusi tájképeken? Az antroposzféra kultúr(tér)képe és a társadalom hatása a vizekre, az éghajlatra, a felszínre, globális-lokális vetületben? Az egyedi tájérték felismerése, kutatása, tájökológiai muzealizációja és az erre alapozandó értelmezői közösség fejlesztése? A magyarországi nagyrégiók természetes és urbánökoszisztéma modelljei? Homo consumens: kulturális fogyasztás a térszerkezet vetületében? A társadalmi, környezeti szempontból fenntartható, egyensúlyos fejlődés kulturális feltételeinek kutatása? A múzeum kultúraközvetítő, szociokulturális szolgáltatásainak modernizációja a komplex tájszemlélet jegyében? A kulturális-turisztikai fogadóképesség minőségfejlesztése és a múzeumi tudástár látogatóbarát használatba vétele? Új konstrukciók a történeti tájkarakterizációban a kultúra szimbolikus építőköveivel: variációk szövegre, hangra, képre, mozgóképre? A táj mint kulturális jelenség? Mentális- és kulturális modellek, sémák a természet és ember kapcsolatáról szóló gondolkodás történetében? Muzeális hang- és képkonstrukciók, zenei egyedi tájértékek, kották és táncok? A táj dimenziója az örökségben, hagyományban, múzeumban? A történelemábrázolás látványtára, a történelmi festészet és fotográfia ikonográfiája? Háromdimenziós filmen, optikai-akusztikai „időgép"-en életre keltett történeti ökotáj emlékanyaga, faunája és flórája? Ökomuzeális térmodellezési technikák térinformatikai (GIS) számítógépes háttérrel, távérzékelési (légi fotó, műholdfelvétel) technikával? Naturális és digitalizált táj(kép)terek, emlékezetképek (optika és akusztika) a kulturális örökségben? ökomuzealitás és új történeti térszemlélet? Igen, az ilyen és más, de szemléletileg ehhez hasonló, a muzealitás fogalmát megújítva vizsgáló kultúrakutatási tematikák időszerűek. Az utóbbi háromszáz év magyar társadalmának városi és vidéki településviszonyai, épületei, gazdálkodása, táplálkozása, biológiai kultúrája és természethez való viszonya közötti kapcsolatrendszer a táj történeti-ökológia szempontjából is értelmezhető. Az utóbbi fél évezred környezetváltozási folyamataiban a flóra és vegetáció változásának evolúciógenetikai következményei is vannak.

3 A modernitásban és a modernitás utáni korszakban élő ember természethez kötődő újrafelismerési kultúrája, ökokritikai gondolkodása az utóbbi fél évszázadban elmélyült. A különböző társadalmi rétegek életmódszervező értékei, az ember és természet viszonyrendszerei az interaktív megismerésre, az emocionális és kognitív tanulásra nyitott új muzeológia eszközeivel látogatóbarát módon feldolgozhatók és bemutathatok. A múzeumok, emlékhelyek, közgyűjtemények oktató-nevelő szerepköre egyre inkább bővül. A múzeumok, emlékhelyek, közgyűjtemények közönségkapcsolatot fejlesztő munkája a különböző korosztályok számára kidolgozott környezettudatos nevelésben, a környezetpedagógiai tevékenységben is 3 Vö.: R. Várkonyi Á.: A történeti ökológia és a művelődés históriája. MAGYAR TUDOMÁNY. 1992. 1296-1309. p., R. Várkonyi A. - Kósa L.: A legfiatalabb tudomány. In: R. Várkonyi A. - Kósa L.: (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológiai tanulmányok Magyarországról. Bp., 1993. 7-23. p. 171