Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON: Történelem, ökomuzealitás, kultúratudomány

túra állapotát a fenntartható fejlődés szemléleti keretében érdemes értelmezni. Az emlékezettörténeti rekonstrukció idősíkjaihoz mindig hozzárendelődik egy biológiai sokféleségben, öröklött változatosságban élő világ (biodiverzitás) élőlényekkel népes tértartománya. Ebben a tértartományban az épített emlék és örökség a saját történelmi létét éli és folyamatos kölcsönhatásban van a környező természeti és emberi világgal, a regionális identitással. Az ökokritikai szemlélet a történeti-ökokritika módszerével a kultúra tárgyi és szellemi emlékezetében élő ember világát idézi fel. A múlt képmását az emlékezettörténet töredezett varrataiból, a mában kibontakozó történelmi látleletek körvonalaiból alkotja meg. A városok környezetében és a rurális jellegű települési zónákban a muzealitást hordozó mikrovilágokat, termeléstörténeti, régészeti-történeti, néprajzi, művészettörténeti, irodalmi emlékhelyeket szűkebb környezetükkel együtt a kultúra indikátoraiként értelmezzük. Milyen a környezeti kompetenciák helyzete a muzeológiában? Az új muzeológia és az ökológiai kultúratudomány kutatója egy megváltozott környezetben természetszemléleti tapasztalatot gyújt. Már-már kibogozhatatlan ökológiai és metafizikai változások épülnek egymásra a történeti időben. Valami új keletkezik, valami régi elveszik? A múlt a jelen részeként értelmezhető. A történeti emlékezet az időben nem visszafelé, hanem a jövő felé tart. Ezeket a megállapításokat a múzeumok, emlékhelyek, kiállítóhelyek fejlesztésénél fő stratégiai szempontként ajánljuk. A jövő alakítása fontosabb, mint a múlt konzerválása, a megtörtént dolgok egy jövő felőli nézőpontból alakulnak? A környezettudatos megfontolások mentén a kulturális hagyományból, az ember és természet viszonyából, a tájtörténeti múltból számos megválaszolatlan kérdés és kutatási tematika születik újjá. Az emberi életvilág, a természeti erőforrások, a muzealitás, a régészeti örökséget hordozó környezet védelme az ipari termelés növekedésével járó káros hatásokkal és a természetet megrabló modernizációval szemben? Tájrégészet? Mederszabályozás és biodiverzitás? Az organikus történelmi alakulásfolyamatok felszámolódása? Az emlékezet visszaszorulása? A környezetkultúra és a természetes anyagok szerepe a középkori európai társadalomban? A magyar történeti mikrorégiók és környezetük felemelkedése a török hódoltság előtt és hanyatlásuk a félhold árnyékában? Szélmalmok, vízimalmok és néprajzi-természeti környezetviláguk? Az ipari forradalom kibontakozása és a környezetkultúra változása a Kárpát-medencében? Az Osztrák-Magyar Monarchia regionális- kulturális-történeti öröksége? A régi magyar fürdővilág és környezeti kultúrája? Értékőrző látásmód a polgárság kultúrájában, épített örökségében és környezeti viszonyaiban? A premodern életmódvilág kapcsolódása a természeti környezethez a városok kialakulásától a huszadik századig? Néprajz és táj szemlélet az információs társadalomban? A természet mítosza és bőkezűségének élménye a magyar és a távoli tájak költészetében? A jellegzetesen magyar városok kultúrájának kutatása, történelmi hangulatuk természeti, környezeti vizsgálata? Várkertek, kastélyparkok, kolostorkertek, történeti-ökológiai értéket hordozó erdők, fák, növényzetek? A zöld terüle170