Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

NAGY IVÁN: A dudáshagyománnyal kapcsolatos szöveges adatok. Szomjas-Schiffert György csallóközi gyűjtésében

NAGY IVÁN A dudáshagyománnyal kapcsolatos szöveges adatok Szomjas-Schiffert György csallóközi gyűjtésében Mint tudjuk, a népzenekutatás a néprajz egy sajátos területe. Ez a megállapítás nem volt mindig ilyen egyértelmű, hiszen a népzenegyűjtést legkorábban klasszikus műveltségű zenészek kezdték el, akiknek érdeklő­dése elsősorban a zenére és annak jegyeire (dallam, ritmus, díszítés, stb.) és a dallamok típusvizsgálatára terjedt ki. Azonban hamarosan kiderült, hogy a zenei jelenségek a hagyományos kultúra összetett rendszerében léteznek, és nem választhatók el a szövegtől, az előadóktól, a helyzettől és a környezettől, ahol az adott dallam elhangzott, stb. A dolog természetéből adódóan hamarosan akadtak olyan kutatók is, akik a zenei jelenségeket a lehető legszélesebb összefüggéseiben vizsgálták. 1 Magam ebben a munkában Szomjas-Schiffert György csallóközi gyűj­tésének azt a szeletét szeretném bemutatni, amelyek segítenek megérteni, hogy az un. „dudáshagyomány" hogyan illeszkedik bele az előbb említett hagyományos kultúra összetett rendszerébe. Ehhez rögtön az elején tisz­táznunk kell, mit értek dudáshagyomány alatt. Ez a terminus technikus magában foglalja a teljes dudával kapcsolatos zenei hagyományt (hangsze­res és vokális zene) és a népi kultúra különböző ágait érintő, de a dudával kapcsolatos minden más hagyományt is (hangszerkészítés, hiedelmek, népszokások, stb.). Ezek után nyilvánvaló, hogy a bemutatott adatok nem zenei részhez tartoznak, és formájuk alapján szöveges adatok. Nem véletlen Szomjas-Schiffert György kiválasztása, hiszen munkája a csallóközi népzenekutatás viszonylatában - Bartók Béla 2 és Ág Tiboré 3 mellett - az egyik legjelentősebb. Mindez abból a tényből következik, hogy 10 év alatt összesen 86 községben végzett tervszerű kutatást, aminek vég­eredménye közel 2000 lejegyzett adat. Magától értetődően ezt a munkát azóta sem tudta senki túlszárnyalni. Szomjas-Schiffert Györgyöt 4 népzenegyűjtés céljából a Szlovák Tu­dományos Akadémia hívta meg 1957-ben. A kutatást 1958, 1962, 1965 és 1967-ben folytatta tovább. Érdekes, hogy ezeket az éveket Hajnal vagyon, szép, piros című munkájában ő maga adta meg, de a lejegyzésekben más dátumok szerepelnek. A gyűjtés során 86 községet keresett fel. Volt olyan 1 A témát Agócs Gergely Ördöngös muzsikusok a Felföld hagyományos zenei kultú­rájában című írásában részletesen feldolgozta. 2 Bartók 1910-ben járt a csallóközi Nagymegyeren, ahol az összegyűjtött 94 dallam közül 7 hangszeres (duda) felvétel 3 Ág Tibor 1959 és 1992 között 56 csallóközi községbe 93 alkalommal gyűjtött nép­zenét 4 Szomjas-Schiffert György (1910-2004) 1945-től a MTA Népzenekutató Csoportjá­nak vezető munkatársa volt. 161

Next

/
Thumbnails
Contents