Forgó Géza szerk.: Szirbik Miklós léptein...Tanulmányok Halmágyi Pál 60. születésnapjára. A Makói Múzeum Füzetei 110. (Makó, 2008)

DLMÉNY ATTILA: Mézeskalács Kézdivásárhelyen

DIMÉNY ATTILA Mézeskalács Kézdivásárhelyen (Farkas Gábor 525400 - Kézdivásárhely, Vasút utca 57. sz.) A méz már ősidőktől kezdődően fontos szerepet játszott a táplálko­zásban, az ételek édesítésében, a gyógyászatban és a különböző mágikus gyakorlatokban. Értékét ugyanakkor viszonylagos ritkasága is fokozta. A méz alapvető jelentéseit átvették a belőle készített sütemények is. 1 Kézdivásárhelyen nagy hagyománya van a mézeskalács, vagy aho­gyan a helyiek nevezik a mézespogácsa készítésnek. 2 Erre utal a főtér észak-keleti szomszédságában lévő Mézesdomb elnevezés is. Itt laktak többnyire azok, akik ezzel a mesterséggel foglalkoztak. Kézdivásárhelyen háziiparként űzték a mesterséget és a rozslisztből készített, mézzel és ánizzsal ízesített barna- vagy székelypogácsát sütötték. Kézdivásárhelyen a barnapogácsa készítése az 1970-es évek végén szűnt meg. Hahn Jakab, temesvári származású sváb mézeskalácsos mester, még a 20. század elején telepedett le a városban, a Mézesdomb környékén, ahol meghonosította a mindmáig készülő mézeskalácsot, 3 helyi használatban cifrapogácsát. A mesterséget többen is eltanulták tőle, többek között id. Kósa Sándor, akinek családi vállalkozása hat évtizeden keresztül látta el a környéket a ma már hagyományosnak mondható lisztből, mézből és cu­korszirupból készített díszes mézeskaláccsal. 1992-től, a mester halálától özvegye, Kósa Irén (született Berky Irén) gyermekei segítségével tartotta fenn a műhelyt 2003. decemberében bekövetkezett haláláig. Ezt követően a család felhagyott Kézdivásárhelyen a mézeskalács készítéssel. 4 A mézeska­lácsosság azonban nem szűnt meg a városban, ugyanis egy helyi cukrász folytatja a hagyományt. Farkas Gábor 5 1962-ben született Kézdivásárhelyen. Apja asztalos­mester volt, így elsőként ezzel a mesterséggel ismerkedett meg, azonban már gyerekkorában érdekelte a cukrász mesterség. Már 1980-ban, a tíz osztály befejezése után a kézdivásárhelyi cukrászlaboratóriumban kapott munkát. Ifj. Kósa Sándor volt akkor a laboratórium vezetője 6, akinél egy éven át inaskodott, tanulta a mesterséget. 1981-től két évet a szigetelő gyárban dolgozott, majd besorozták katonának, ahonnan 1984-ben lesze­relték. Ezt követően a kézdivásárhelyi ICS 7 cukrászlaboratóriumában ka­pott állást, ahol a környék cukrászdáinak készítették a süteményeket. • Weiner 1981. 6-7. p. 2 Földi 2004. 128. p. 3 Földi 2004. 128. p. 4 A Kézdivásárhelyi mézeskalácsosság múltjával Szabó Judit néprajzkutató foglal­kozik. 5 A 2008. november 18-án készített interjú alapján. 6 A mézeskalácsos id. Kósa Sándor fia, aki fiatalon halt meg. 7 A kommunista korszakban létrehozott intézmény, amely az élelmiszerkereskedés­ben dolgozókat és ezzel kapcsolatos szolgáltató egységeket foglalta magába. 157

Next

/
Thumbnails
Contents