Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)

Tóth Aladár (1903-1976) orr-fül-gégész, főorvos

Tóth Aladár (1903-1976) orr-fül-gégész, főorvos Tóth Aladár 1903. február 10-én Pécsett született. Édesapja hivatalnok, édesanyja háziaszszony. A négy gyermek között Aladár volt a legidősebb. A család hamarosan Kolozsvárra költözött és a 4. elemit már ott végezte. A piarista gimnáziumban 1920-ban jó eredménynyel érettségizett.

35

2 A budapesti egyetemen 1926-ban diplomázott. 1926-27-ben az egyetem bonctani intézetének tanársegédje. 1927-30-ban a II. sz. Sebészeti Klinikán műtősnövendék, közben sebész szakképesítést szerzett. 1930-32-ben a gégeklinikán dolgozott. A Germán-féle Fülészeti Klinikán 1931-ben fül-, 1932-ben orr- és gégebetegségekre szakosodott.

35

3 Németországi tanulmányúton Berlinben, a Charité Kórház Orr-Fül-Gége Osztályán szerzett tapasztalatokat. Meglátogatott más kórházakat is, hogy tudását a legkorszerűbb ismeretekkel bővítse.

35

4 1931-ben került a makói kórházba, ahol 1975-ig dolgozott. Tiszteletdíjas rendelőorvosnak 1931-ben nevezték ki havi 80 pengő javadalmazással,

35

5 majd 1932 végén kórházi főorvossá. Uray Vilmos 1933. szeptember 20-án előterjesztette az önálló fül-, orr- és gégeosztály tervét, mivel 1928 óta a műtétek és az ellátott betegek száma 100%-al megnőtt, amelyben Bálint Nagy István mellett főleg Tóth Aladáré az érdem! Az osztályvezető főorvosi állásra ekkor ideiglenesen nevezték ki, majd a hivatalos pályáztatás után - jelentkezett még az állásra Lévai Jenő budapesti gyakorló orvos - a megyei kórházi bizottság 1934 márciusában egyhangúlag megválasztotta főorvosnak Tóth Aladárt. A belügyminiszter 1934 májusában hagyta jóvá az önálló orr-fül- és gégeosztály létrehozását.

35

6 Tóth Aladárt hamar megszerették. Csak két probléma volt vele: az egyik a kézírása, amelyet saját maga sem tudott elolvasni, a másik pedig közismert udvariassága. „Ha véletlenül összetalálkoztunk egy ajtónál, akkor legkevesebb 5 percig vitatkoztunk, hogy ki menjen előre" - emlékezett egyik kollégája, Sziebig Ferenc.

35

7 Az osztály gyakorlati megszervezése az O érdeme. Képezte munkatársait, az ápoló- és műtőszemélyzetet. Bevezette a gégetumorok műtéti gyógyítását, az országban elsők között alkalmazta a bronchoszkópiát, az 1960-as években megkezdte az un. mikroszkópos hallásjavító műtéteket, dobhártya- és hallócsont pótlásokat.

35

8 Gyógyítás mellett sokat kutatott, érdeklődése az orr-fül-gégészetnek szinte minden diagnosztikai problémájára kiterjedt. Műtétei megszervezéséhez és technikai kidolgozásához szellemes állatkísérleteket végzett.

35

9 Kutatásainak-kísérleteinek eredményeit rendszeresen publikálta. Főbb szakirodalmi munkássága (a teljesség igénye nélkül): A gyulladásos eredetű középföl-folyamatok műtéti 35

2 Tóth Mária: Egy szentéletü orvos életútja Makó, 1991.6. 35

3 Domokos László - Tóth Ferenc. Címerek és díszpolgárok Makón. Makó, 1991.29. 35

4 Halász Bálint: Dr. Tóth Aladár ful-orr-gégeszakorvos, osztályvezető főorvos (1903-1976) = Orvosi Hetilap 2006/16. 760. 35

5 Jkv. 1931. dec. 31. Kór. Biz. jkv. CsAT ke.e. vm Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 35

6 CsvHL 1933. okL 7.; 1934. ápr. 21.; máj. 16. 35

7 Sziebig Ferenc. Aladár bátyám = Marosvidék 2003/2. 19-21. 35

8 Halász B.: Dr. Tóth i. m 760. 35

9 Domokos L. - Tóth F.: Makó i. m 29. 54