Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)

Tóth Aladár (1903-1976) orr-fül-gégész, főorvos

megoldásainak rendszerezési kísérlete 500 esetünkkel kapcsolatban - közösen Soós Klára, Tarján Tibor - (FÜL- ORR- GÉGEGYÓGYÁSZAT, 1967/13. 117-120.); Az arcüreget kettéválasztó polypus (ORVOSI HETILAP, 1934/43. 995.); A gégehaematomáról (ORVOSI HETILAP, 1934/42. 971-972.); Az idült középfiiIgennyedés sebészeti megoldásának lehetősége a hallójárat megtartása mellett (ORVOSI HETILAP, 1963.) A városban ismerkedett meg későbbi feleségével, a református Lator Franciskával. A házasságot 1932. október 18-án kötötték meg. 1934 februárjában született leányuk, majd a következő évben fiuk, aki három hónapos korában egy operáció után meghalt.

36

1 A harmincas években a fotózás mellett legnagyobb szenvedélye a vadászat volt. Kollégájával - Felletár József szülész- és nőgyógyász főorvossal - gyakran mentek közös vadászatokra. Házának falán több trófea is hirdette a sikeres vadászatok emlékét. Erről a szenvedélyéről a világháború után mondott le, lelki felajánlásként azért, hogy családját viszontláthatta. Kertjében gyakran ápolt állatokat pl. őzikét, kisrókát...

36

2 A II. világháború alatt többször behívták orvos-katonai szolgálatra. A katonai szolgálat miatt visszatartott illetményét segélyként osztották szét. 1944-ben Pest közelében diftériát kapott és a budai helyőrségi kórházban lábadozott, ahol fogságba esett. Május 20-21-én szabadult.

36

3 Tóth Aladár mélyen vallásos ember volt. (Az utókor szemében ez rendszerint elhomályosította kiváló orvosi szaktudását.) Egyre gyakrabban olvasta a teológiai szakirodalmat - pl. Teilhard de Chardin munkáit az 1960-as években és néha barátaival megvitatta az olvasottakat, de nem feledkezett meg a szakmai önképzésről sem. 50-60 évesen is alkalmazott új módszereket, pl. mikroszkópos hallásjavító műtétek, bronchoszkópos vizsgálatok bevezetése. Mindehhez nemcsak olvasott, hanem boncolt és ellátogatott olyan klinikákra, ahol már alkalmazták a modernebb módszereket. Eredményeiről publikációi is tanúskodnak.

36

4 Ha szükséges volt, vállalt nem orr-fül gégészi operációkat is, természetesen előtte megfelelően képezte magát, így pl. strúma-műtét végzett.

36

5 Foglalkozott a természetellenes születésszabályozások veszélyeivel, és összefogva több szülésszel kutatta a természetes születésszabályozás módszereit és hatékonyságát.

366 Keresztény emberként ellenezte a művi terhesség-megszakítást, és igyekezett terjeszteni a modern családtervezési elveket, amelyeket napjainkban Ogino-Knauss módszerként ismerünk. Több abortuszra készülő nőt lebeszélt elhatározásáról, így mentve meg a magzatok életét.

36

7 Az abortusz veszélyei miatt a makói orvosok szakszervezete, az ő kezdeményezésére előadásokat tartott és felszólítással fordult más orvos szakszervezetekhez arra hivatkozással, hogy a magzat a fogamzás első pillanatáról kezdve emberi élőlény: „Ha a két hónapos magzatot jód-injektióval vagy szondával végezzük ki, ha születés előtt öljük 36

0 Tóth M:. Egy szentéletű i. m. 7. 36

1 Tóth M.: Egy szentéletü i. m. 7. 36

2 Felletár Béla: Tóth Aladár portréjához. = Makó és Vidéke 1991. ápr. 3. 3. 36

3 Tóth M: Egy szentéletű i. m. 9. 36

4 Tóth M;. Egy szentéletű i. m. 10. 36

5 Tóth M: Egy szentéletű i. m. 15. Tóth M: Egy szentéletü i. m. 14. p 3(1

7 Hajdú Tibor. ímé, az ember... = Marosvidék 2003/2.22. 55