Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
A Csanádvármegyei Szent István Közkórház 1945 és 1950 között
Kádár Imre gazdasági vezetőnek és Nagy György Lajos fűtőnek nagyon nehéz dolga volt. Szenet még 1944 október-novemberében a makói, majd a szőregi téglagyártól tudtak beszerezni, petróleumot pedig az algyői finomítóból. 27 0 Kevés volt a tej, egyéb élelmiszer viszont jutott a betegeknek. Hiányzott a műtétek végzéséhez szükséges altatószer (a legkorszerűbb műtőt a front közeledtére leszerelték és elszállították), azonban ekkor még volt elegendő gyógyszer. 27 1 A kórház irányításával jelentősen megnőtt Diósszilágyi Sámuel népszerűsége és pár évig még politikailag is megfelelt (a Nemzeti Parasztpárt tagja volt). Az újjáépülő vármegyei közigazgatás kórházbizottsága előtt, 1945 április közepén számolt be az elmúlt néhány hónapról. Munkája elismeréseként jegyzőkönyvi köszönetet fogalmaztak meg a belgyógyász főorvos számára, majd májusban igazgató-főorvossá nevezték ki. 27 2 A katonai szolgálatot teljesítő orvosok lassan visszaérkeztek. Szabó György szemész februárban, Cseraátony László gyermekorvos májusban, Tóth Aladár orrfül-gégész júniusban. 27 3 Uray Vilmost és Felletár Józsefet, a kórház igazgatóját és helyettesét azonban hazaérkezésük után már a népbíróság várta. Az ellenük felhozott vádak alól mindkettőt felmentették. Az életük azonban kettétört, korábbi munkakörüket nem kapták vissza. 2' 4 Magyarország gazdasági problémáinak, valamint a hihetetlen inflációnak a hatására 1946 elejére komoly gondokkal küszködött a kórház, és szinte csak adományokból tudott működni. Elfogyott a gyógyszer (a januárban megrendelt 20 millió pengő értékű gyógyszer március elejére 4 milliárdba került!), kevés volt az élelmiszer, hiányzott a fűtőanyag (az udvar fáit vágták ki), még szappant is a lakosságtól kellett kérni - tudható meg a Súlyos gondokkal küzd a kórház a gyógyszerárak emelkedése miatt című cikkből. 27 5 A legolcsóbb ápolási díj 5 fillér volt, a legdrágább pedig 25 fillér. A betegek többsége ingyenes ellátásra volt jogosult, de akiknek fizetniük kellett, azok vagy nem tudtak, vagy hiába fizettek, olyan mértékű volt a pénzromlás, hogy gyakorlatilag semmit nem ért. Kezdetben még három, majd fél tojást lehetett venni a napi ápolási díjon. 27 6 Fodor Sándor vármegyei főjegyző vezetésével a kórházbizottság vizsgálatot tartott az intézményben 1946. január 29-én, és megállapította, hogy „ott, ahol kályhát nem lehetett beállítani a központi fűtés hiánya miatt, nem kórházba való hőmérsékletet talált. Volt olyan kórterem, ahol 2°C fok volt a hőmérséklet." A konyha gőzüzemmel működött. Az élelmiszerkamra hiányos. A mosókonyha gépi berendezése nem üzemelt, teknőben mostak kézzel és szappannal, ha éppen volt. Megállapították az ágynemű és a fehérnemű hiányát is. Akadtak olyan osztályok, ahol egyáltalán nem találtak lepedőt, de takarót is alig. Az ablakok fokozottak, hiányosak. 27 7 A kórházi gazdaság megtekintése után legfontosabb feladatnak egy új kút fúrását nevezték meg. A sertéshizlalónál megállapították, hogy a sertésvész miatt nagy az elhul27 0 Szűcs Ferenc visszaemlékezése 2010. ápr. 26. 27 1 MNÚ 1945. jan. 24.2. 27 2 MNÚ 1945. ápr. 14.3. 27 3 MNÚ 1945. máj. 20. 3. 27 4 Uray Vilmos iratai JAM A. 2312.2004. 27 5 MNÚ 1946. márc. 14.2. 27 6 MNÚ 1946. aug. 1.2. 27 7 Vizsgálati jkv. 1946. jan. 29.564/1946. Csvm alisp. ir. 1945-1950. XXI.3. CsML 42
