Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
A Csanádvármegyei Szent István Közkórház 1945 és 1950 között
lás, nincs elegendő süldő hizlalásra beállítva. Legalább 20 süldő kellett volna. Hiányos volt a tejellátás is. A Makói Tejszövetkezet naponta 25, néha 50 liter tejet szállított, ami 200 fos beteglétszámnál és 100 fos alkalmazottnál nagyon kevés, csak az arra rászoruló gyermekek, anyák és betegek kaphattak belőle. 27 8 A szemle után utasították az igazgatóságot, hogy a jegyzőkönyv bemutatásával Budapesten, a minisztériumban próbáljanak a szénbeszerzésre szolgáló ellátmányon felül még államsegélyt igényelni a sertéshizlalásra. Folyamodjon a népjóléti miniszterhez, hogy az iparügyi minisztertől utaltasson ki nátront a mosáshoz. Kéije föl a főispánt, hogy tárgyaljon a Makói Tej szövetkezettel napi 75-100 liter tej szállításáról, valamint kéljen az UNRA szállítmányból tejport és kondenzált tejet. 27 9 Diósszilágyi Sámuel igazgató és Boros József gondnok az utasításoknak megfelelően járt el. A helyzet mégis olyan mértékben romlott, hogy Kiss János Csanád vármegye főispánja a március 28-i újságban felhívást jelentett meg: Mentsük meg a kórházat! címmel. Ebben pénzadományokat és élelmiszert kért a megye lakosságától. 28 0 Felmerült az államosítás kérdése is, de a kormányzat az államháztartás hiánya miatt elzárkózott ettől. 281 A rendkívüli nehézségek ellenére a megye áprilistól a Tüdőbeteg Otthont a kórház kezelésébe adta mint tüdőbeteg-osztályt és utasította Diósszilágyi Sámuelt - akinek a makói tüdőbetegotthon létrejöttében kiemelkedő érdemei vannak - és Nagy Pál fóorvost, hogy a népjóléti miniszternél jáijanak el a megfelelő ellátmány megszerzése érdekében. 282 Első komoly eredményként az UNRA amerikai adományból, nemzetközi segélyként 1946. július 2-án 11 millió egység penicillint küldött a kórháznak, szigorú feltételekkel. Minden penicillinnel kezelt betegről jelentést kellett írni, a szegény betegek ingyen kaphatták, a térítésesek pedig pénzért. A szállítmányban volt még argentínai, kanadai, uruguayi és svájci eredetű élelmiszer: szardínia (132 doboz), kétszersült (300 csomag), margarin (30 kg), tojáspor (30 kg) és kondenzált tej (50 doboz). A tüdőbetegosztálynak 170 db lepedőt küldtek/ 8 3 A súlyos pénztelenségen Kiss János főispán saját hatáskörében próbált segíteni. 1946 szeptemberétől jótékony célú kórházbélyeget hozott forgalomba, amit a szórakozások (pl. mozijegy) és a hivatali szolgáltatások igénybevétele esetén lehetett megvásárolni. Ebből 1947 januárjáig 40 175 forint gyűlt össze. 28 4 [41. és 42. kép] A helyi és a nemzetközi segélyeknek, valamint az év végi államkölcsönnek köszönhetően javult a kórház helyzete. Boros József gondnok tárgyalt a fővárosban a kormánytól felvett 40 000 forintról, amelyből főleg gyógyszert és tüzelőanyagot vásárolt. 28 5 1947 tavaszán a népjóléti minisztérium elhatározta, hogy a legsúlyosabb helyzetben lévő 25 kórháznak sürgős segítséget nyújt. Köztük volt a Csanád vármegyei intézmény is. Május 17-én tárcaközi bizottság érkezett Makóra és megvizsgálta a kórház szükségleteit. Ezek szerint a legégetőbb feladat egy új artézi kút fúrása, a fűtőberendezés 27 8 Vizsgálati jkv. 1946. jan. 29. 564/1946. Csvm. alisp. ir. 1945-1950. XXI.3. CsML 27 g Vizsgálati jkv. 1946. jan. 29. 564/1946. Csvm. alisp. ir. 1945-1950. XXI.3. CsML 28 0 MNU 1946. márc. 28.2. 28 1 MNÚ 1946. máj. 1.3. 28 2 MNÜ 1946. ápr. 3.3. 28 3 MNÚ 1946. júl. 4.2. 28 4 MNÚ 1947. jan. 9.3. 28 5 MNÚ 1947. jan. 21.3. 43
