Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
A Csanádvármegyei Szent István Közkórház fejlődése az 1920-as és az 1930-as években - Építkezések
mai budapesti céggel 1928. május 31-én kötött szerződést a vármegye, míg Raáb Rezső okleveles építőmester irodája a „vasszükségletek" terveit készítette el egy 1928. szeptember 17-én kelt levél szerint. 17 0 A kórház bővítési munkáira versenytárgyalást írtak ki. Az építtető hatóság Makó megyei város volt, a szerződést jóváhagyó hatóság Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. Az átalakítási munkák föld, kőműves, vasbeton, ács, tetőfedő, burkoló, műkő és bádogos munkáira kiírt nyilvános versenytárgyalását Lipták János budapesti építőmester nyerte el, és 1930. december 6-án kelt szerződése szerint kötelezte magát, hogy „az összes munkáknál a ressort munkáknál is, makói munkásokat és iparosokat fog alkalmazni". Őt választották az „elkülönítő pavilon bővítési és emeletráépítési" munkáinak elvégzésére is. 17 1 Sajnos a hiányos források miatt nem ismerünk minden kivitelezőt, sem a munkák megindulásának pontos időpontját. Az elkülönítő pavilon és az „igazgató főorvosi lakás bontási, átalakítási, föld, kőműves, elhelyező munka, ács, tetőfedő, bádogos, műkő, burkoló, asztalos, lakatos mázoló, üveges, szobafestő" munkáira még 1928. augusztus 4-én a Bedő-Dömény és Elrich békéscsabai cég szerződött. 17 2 A külső munkálatok 1931-ben fejeződtek be. A belső feladatokra pályáztatás után 1932 áprilisában kötöttek szerződéseket, október 1-jei határidővel, amiről néhány megmaradt Felülvizsgálati jegyzőkönyv tanúskodik. Az ismert kivitelezők az alábbiak voltak: Abendschein György makói üvegező, Bakos Gyula és Budai János makói szobafestők, Farkas Herman makói asztalos, Kiss Lajos makói szobafestő, Kolumbán Gergely makói bádogos, Makói Villanytelep „villamos világítási és csengőberendezési" munkák és Nagy Sándor makói lakatosmester. 17 3 A Körting B. és E. Gépgyár Rt. Budapestről érkezett, és a központi fűtés, egészségügyi berendezések, vízvezetés- és csatornázás feladatait oldotta meg Törs és Ormai tervei alapján. A kórházban alacsony nyomású gőzzel táplált, háromkazános fűtésrendszert építettek ki. Külön kazán dolgozott a műtőnek és a sterilizálónak. A higiénia miatt fontos volt a szennyvíz derítése és tisztítása, amit Priester-rendszerű szűrőkészülékkel oldottak meg. 17 4 Az átalakítási és bővítési munkák után a Csanádvármegyei Szent István Közkórházban 76 belgyógyászati, 78 sebészeti, 40 szülészeti és nőgyógyászati, 22 elme, 8 fertőző és 26 bőr- és nemi beteget, összesen 250 főt tudtak ellátni az orvosok. 17 5 Csanád vármegye a 100 ezer lakosra jutó ágyszámot tekintve ezzel elérte az 1928-as országos átlagot, ami 400 volt. Az ország több tájegységén ennél rosszabb arányok voltak. 1933-ban a Dunántúlon 345, a Tiszántúlon 267, a Duna-Tisza közén 178, északon pedig 270 ágy jutott ugyanannyi főre. Ha megvizsgáljuk a közép-európai országok közül Lengyelország 188, vagy Csehszlovákia 267 ágyas átlagát, akkor Magyarországon és ezen belül Makón egészen jó helyzettel találkozunk. Az eredmény már nem ilyen kedvező, ha figyelembe 17 0 Szerződés Törs és Ormai céggel. Kappéter Géza levele Raáb Rezsőnek Kór. át mun. Mv. Mér. Hiv. ir. 1926-1938. V/193-b-12. MVL 17 1 Szerződés Lipták Jánossal. Kór. át. mun. Mv. Mér. Hiv. ir. 1926-1938. V/193-b-12. MVL 17 2 Szerződés. Kór. át mun. Mv. Mér. Hiv. ir.1926-1938. V/193-b-12. MVL 17 3 Felülvizsgálati jegyzőkönyvek Kór. át. mun. Mv. Mér. Hiv. ir.1926-1938. V/193-b-12. MVL 17 4 Uray Vilmos: A közkórház igazgatóságának összefoglaló jelentése a Csanádvármegyei Szent István Közkórház 1933. évi működéséről. = CsvHL 1934. ápr. 28. 346-353. 17 5 Uray V.: A közkórház (1933) i. m 346-353. 28
