Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
A Csanádvármegyei Szent István Közkórház fejlődése az 1920-as és az 1930-as években - Új osztályok létrehozása - új szakorvosok érkezése
vesszük, hogy Németországban 828, Svédországban 741, Ausztriában 661, Belgiumban 445 ágy jutott 100 ezer lakosra. 17 6 A kórház bővítése és átalakítása mindezzel még nem fejeződött be. A vármegye kórházi bizottságának tett jelentésében Uray Vilmos igazgató megfogalmazta a konyha kibővítésének és korszerűsítésének szükségességét, és megszerezte a bizottság valamint Tarnay Ivor alispán támogatását. A vármegye törvényhatósági bizottságának 1934. május 7-én tartott közgyűlésén egyhangú szavazással elfogadták a „közkórház konyhájának melléképülettel való kibővítése, a konyhának gőzüzeművé való átalakítása és gőzfőzőüstök beszerzése tárgyában" tett előterjesztést. A 34 000 pengős beruházásból a kórház éves költségvetését 9000 pengő, a melléképület költsége terhelte, a többit hitelművelettel biztosították. Kiszámították, hogy az átalakítások után évi 1000 pengő megtakarítás lesz. A döntés meghozatalában azonban a gazdasági eredményen kívül figyelembe vették, hogy „a konyhának gőzüzeművé átalakítása a kórház üzemét higiénia, diétika és időmegtakarítás szempontjából is fejleszti. Az üstben készült ételek hőfoka lehetővé teszi, hogy a betegek kosztjukat meleg állapotban fogyaszthassák el, ami eddig csak nehézkes utómunkálatokkal volt elérhető. A konyhának üzemben tartási ideje megrövidül, a személyzet időt nyer az alaposabb tisztogatásra és a konyhán kívül egyéb munkák ellátására is felhasználható." 17 7 A vármegye alaposan megvizsgálva az elvégzendő munkákat úgy döntött, hogy a bontásból kikerülő anyagokat föl kell használni. Ennek ismeretében írta ki a versenytárgyalást a Makói Magyar Királyi Allamépítészeti Hivatal. A beérkezett pályázatok közül a kórházi bizottság választotta ki az alábbi vállalkozókat: Szani István kőművesmestert, Vig István ácsmestert, Erdei Ferenc bádogosmestert és Gulácsi János szerelőmestert. A munkákat 1935 tavaszán fejezték be. 17 8 Kisebb építkezések a következő években is voltak. 1935. szeptember 3-tól új téglakerítése lett a kórház főépületének 46,1 méter hosszan, amely Szani István kőműves munkáját dicséri, majd ennek folytatását 52,1 méteren (elmepavilon, hullaház) Varga István makói kőműves 1936. május 20-án adta át. Ebben az évben tervezett meg és adott át Joó István helyi építészmérnök a főbejárat fölé egy vasrácsos üvegtetőt. 17 9 A kórház fenntartója a közelgő háborút megérezve Vasváry Béla építészmérnökkel óvóhelyet terveztetett, aki 1938. szeptember 24-én át is adta a tervrajzot. Az óvóhely bejáratát 1944. szeptember 15-én a makói államépítészeti hivatal készítette el. 18 0 Új osztályok létrehozása - új szakorvosok érkezése Az 1920-as évek elején négy orvos, három alorvos, 13 Szent Ferenc-rendi betegápoló nővér, négy világi ápoló és két szülésznő, valamint 20 fős altiszti személyzet, összesen 46 fő dolgozott itt. 18 1 A szakszerűbb, eredményesebb és korszerűbb munka érdekében Uray Vilmos kórházigazgató-főorvos megkezdte az intézmény átszervezését. 1922-ben a kór' 7 6 Mészáros G.: Kórházügy i. m. 214-215. 17 7 Jkv. Kgy. jkv. 180. kgy. 1934. máj. 7. CsATke.e. vm. Törv. Biz. ir. 1924-1944. IV.B.452. CsML 17 8 Jkv. Kór. Biz. jkv. 1934. szept 11. Mv. Mér. Hiv. ir.1926-1938. V/193-b-12. MVL 1 7" Építési napló. Mv. Mér. Hiv. ir.1926-1938. V/193-b-12. MVL 18 0 Óvóhely tervek Mv. Mér. Hiv. ir.1926-1938. V/193-b-12. MVL 18 1 MÚ 1925. jún. 7. 29
