Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
A Csanád vármegyei közkórház alapítása
Voltak olyan esetek is, amelyek a berendezés hiányosságaira hívták föl a figyelmet. A gondnok 1870 márciusában egy hordozható ágy sürgős beszerzését kérte, mert az elhunytakat abban a lepedőben szállították át a kórteremből a hullaházba, amelyen meghalt, de több esetben menet közben kiszakadt, így nemcsak a hulla szenvedett sérüléseket, de a lepedő is. 8 7 Közben felkészültek a nyilvános közkórházi szerepre, mert ez esetben azokat az ápolási költségeket, amelyek be nem szedhetők, az országos alap terhére lehetett elszámolni. A kórházügyet 1867-ig a császári-királyi belügyminisztérium, illetve a Magyar Királyi Helytartótanács felügyelte, 1867-től a Magyar Királyi Belügyminisztérium. A 6382/1855-ös, Bécsben kiadott belügyminisztériumi rendelet szólt a közkórházzá válás feltételeiről. A közkórház köteles volt minden jelentkező beteget (bel- és külföldit), helyit és idegen illetőségűt személykülönbség nélkül felvenni, amíg férőhelye van. A következő évben megjelent 26641/1856 belügyminiszteri rendelet szerint közkórház csak az lehetett, és a beszedetlen ápolási költségeknek az országos alapból való megtérítésére csak az a kórház tarthatott igényt, amely felszerelése, berendezése és szabályozott igazgatása alapján erre alkalmas. A feltételek között szerepelt, hogy közigazgatási hatóság felügyelete alatt álljon. 8 8 Az előírásoknak megfelelően Batizfalvy Antal benyújtotta éves költségvetési előirányzatát, amelyet el is fogadtak. Az ágyszámot 80-ra emelték. A „szükségelt felszerelvény" elkészítésével Barna János makói asztalost bízták meg. A kórház szervezetileg is „átalakult", bár gyakorlatilag a régi maradt: igazgató, kórházi alorvos, kórházi gondnok. A belügyminisztérium 6332. számú leiratában tudatta, hogy a megyei kórházat „nyilvánossági jelleggel felruházta s a közforgalomnak" 1871. július 1-től átadja. 8 9 A kiegyezéskor Magyarországon 2 országos közkórház, 28 egyéb közkórház, 2 országos tébolyda, 8 szemkórház, 2 „bujasenyves" kórház volt 4484 ággyal. 9 0 Ha ezt összevetjük az 1869. évi népszámlálás polgári népességet bemutató adataival, akkor megállapítható, hogy Csanád vármegye kórházi ággyal való ellátottsága jobb volt az országos átlagnál. 9 1 Magyarország népessége Kórházi ágyak száma Egy ágy/fő 15 420 251 4484 3438,9 Csanád vármegye népessége 94 658 80 1183,2 8 7 Bánfy József levele. 1870. márc. 11. Csvm. Kór. Kül. ír. (1842)-1866-1871. IV.B.254. CsML Dávid Mihály. A kórházügy igazgatása. In. A mai magyar egészségügyi közszolgálat Szerk: Martonfíy Károly. Bp. 1942.65-66. 8 9 Csvm. Kór. Kül. jkv. 1871. jún. 26. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842)-1866-1871. IV.B.254. CsML 9 0 Bezerédyné Hertelendy Magdolna - Hencz Aurél - Zalányi Sámuel: Évszázados küzdelem hazánk egészségügyéért Bp. 1967. 76. g | Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam EX. Bp., 1902.12. 15
