Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)

A Csanád vármegyei közkórház alapítása

2 emeletes, 20,4 m hosszú, 7,2 m szélességű épület megvalósítására. A kőműves-, asztalos* és egyéb munkákat 8557 Ft-ra számították.

4

8 Szeptember 16-án a Lonovics János vezette kórházi küldöttség, Meskó János, Urbanecz Imre Makó főbírája, Sarkadi Mihály és Szilágyi Sámuel felnyitották a 11 ajánlatot tartalmazó borítékot. Döntésre azonban nem jutottak, átküldték azokat Doleszló Ferenc megyei mérnöknek véleményezésre.

4

9 A kórház épületét Szép Ferenc és Szűcs József vállalkozók építették föl az Epreskert keleti oldalában. A költségek megtérítése 1869—70-ig húzódott. Pontos összegeket nem tudunk, de a két fővállalkozónak 1869 júliusig 14 470 Ft 31 krajcárt fizettek ki,

5

0 és még további követelésük volt, amelyet csak a műbírálat után szükséges javítások elvégzését követően vehettek föl.

5

1 1865-ben már állt a romantikus stílusjegyeket mutató egyemeletes épület, amelyet a selyemhernyó-tenyésztéshez létesített 6460 négyszögöl területű un. Epreskertben építettek föl. Az egyedülálló, kétszintes épület arányos, jó tömeghatású, bár homlokzata várszerű ridegséget fejez ki. Az épülethez az udvari fronton csatlakozott a kis tömegű lépcsőház és mellékhelyiségek.

5

2 A földszinten kapott lakosztályt a kórházi orvos, gondnok és az élelmező, az emeleten 4 kisebb és 4 nagyobb kórterem. Az udvaron „szemben a főépülettel góth csínnal épült bonc-terem, mely fölülről nyeri a világítást."

5

3 A főépülettől jobbra külön konyha-szárnyat (ebédlő, konyha, személyzeti helyiségek), az udvar hátsó részében fürdő-szárnyat (fürdő helyiség, mosókonyha, mángorló, személyzeti helyiség), valamint a telek bal oldalán elmebeteg-pavilont építettek.

5

4 [4. és 5. kép] A 15 ággyal berendezett kórház első igazgatója Meskó János főorvos, alorvosa ifj. Urbanics Mihály (1810-?) kirurgus volt, akinek édesapja még a kolerajárvány idején szerzett jól csengő nevet családjának.

5

5 Borotvás Dezső (1844-1897) későbbi kórházigazgató szerint az épület „úgy szerencsés fekvés, mint külcsín, tapintatos összhang és műértelemmel keresztül vitt építési mód és beosztásánál fogva kórházunk minden kórszerű igénynek teljesen megfelel."

5

6 A kórház ügyei azonban korántsem voltak rendezettek. A vármegye politikusai szerint ,jelen kórházi ügy ugyan a megye közönsége törvényes intézkedésének képezé tárgyát, de mivel a jelen viszonyok a megyei törvényszerű gyűlések tartását meg nem engedik", ezért azon a kórház ügyét tárgyalni sem tudják, átadja a feladatot az újraalakult kórházi küldöttségnek. 1866. március 10-én tagoknak olyanokat választottak, akik pénzt adtak vagy alapítványokat létesítettek az „oly nemes buzgósággal" ápolt ügy javára. Bánfy József alispán elnöklése mellett az alábbiakat: Návay Tamás, Hofbauer Sándor, ifj. 4

8 Felhívás 1862. Csvm. Kór. Kill. ir. (1842>1866-1871. IV.B.254. CsML 4

9 A Csvm. Kór. Kül. levele 1862. szept 16. Csvm Kor. Kül. ir. (1842)-1866-1871. IV.B.254. CsML 5

0 Csvm Kór. Kül. jkv. 1869. júL 2. Csvm Kór. Kül. ir. (1842)-1866-1871. IV.B.254. CsML 5

1 Csvm. Kór. Kül. jkv. 1870. jan. 10. Csvm. Kor. Kül. ir. (1842>1866-1871. IV.B.254. CsML 5

2 Tóth F.: Makó i. m 226. 5

3 Borotvás Dezső: Kimutatás a Csanádmegyei közkórház 1873. évi beteg forgalmáról és működéséről. Makó, 1874. 1-2. 5

4 Halmágyi Pál: A DMKE épület, az internátus és a gimnázium diákotthonainak története In. A makói gimnázium 100 éve. 1895-1995. Makó, 1995.33-34. 5

5 Borotvás D. : Kimutatás i. m. 8.; Barna János: Nemes családok Csanádvármegyében. Makó, 1913. 211-212. 5

6 Borotvás D.: Kimutatás i. m 2. 10