Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
A Csanád vármegyei közkórház alapítása
Urbanics Mihály, Meskó János, Delényi Ende, Abbelesz József, Tarnay Antal, Simon József, Ottinger Antal, Székely György, Aigner Adolf, Betkey Antal, Papp Mihály, Vaszil Ferenc, Boross Sándor és Szilvássy István. 5 A küldöttség feladatául a kórházi pénzalap „a lefolyt hosszú, és részben viszontagságteljes idők alatt bonyolulttá vált helyzetét világosságra deríteni, a tettleg felépített kórházi épület miként lett felépítéséről meggyőződést szerezni, és a kórházi intézet felszerelése és megnyitására nézve szükséges teendőket" megállapítsa. Návay Tamás megjegyezte, hogy épület van, de nem tudják azt miből fenntartani, ezért javasolta, hogy a „közönség kegyeletes alapítványaival" a zilált pénzügyeket rendezze és alakítsanak két albizottságot. Egyiket a pénzalap állásának kiderítésére és az ágy alapítványok számbavételére. Elnöke Boross Sándor főügyész lett, mellette Vaszil Ferenc megyei pénztárnok, Delényi Ede uradalmi ügyész és Szilvássy István főjegyző kapott bizalmat. A másik bizottság feladata a kórházi épület felszerelése és annak megnyitása. Elnöke Bánfy József alispán, tagjai: Meskó János, ifj. Urbanics Mihály, Abelesz József orvos, Ottinger Antal járási alorvos, Papp Mihály sebész, Végh János birtokos és Aigner Adolf megyei mérnök. 5 8 A pénzügyeket vizsgáló albizottságnak nehéz dolga volt. A megyei elszámolások hiányosan és pontatlanul kerültek elő. Az alispán csak az 1842-1849-es időszakra vonatkozólag rendelkezett számadásokkal magánkötvényekről, de egy 1850-es szerint több ezer forint értékű magyar állampapírnak is kellett lennie valahol. 5 9 A július 9-i jegyzőkönyv szerint készpénzben 269 Ft 4 Vi krajcár, magánkötvényekben 8660 Ft 29 krajcár, Lonovics József egyik alapítványát képező földtehermentesítési kötvényben 1081 Ft 50 krajcár és az 1848. évi magyar állami kamatos utalványokban 4095 Ft volt. Összesen 14 105 Ft 83 3/4 krajcár. 6 0 A kórházi küldöttség 1866. július 12-i ülésén tárgyalták a tárnokmester megyéhez címzett levelét, amelyben az osztrák-porosz háborúban „a harctéren megsebesült, vagy megbetegedett katonák - honfitársaink s véreink ápolása és gyógyítása, a közönség szíves részvétébe s áldozatkészségébe ajánltatik." Bánfy Albert főispán kérdésére megállapították, hogy „a kórházépület felvan húzva, de egyetlen felszerelt ágya s berendezése nincs [...] a múlt, és jelen ínséges évek szülte nehéz pénzviszonyok a teljesen elenyészett hitel, és az általánosan beállott fizetéstehetetlenség miatt, nagy részben már törvény útján is mind eddig eredménytelenül foganatba tett behajtást sikerre vezetni remélni nem lehet." A küldöttség „honfiúi kötelmeiből s emberbaráti szeretetéből" hajtva vállalta, hogy felszerel 50 ágyat, valamint a kórházat a katonai parancsnokságnak egy évre átadja. A betegek gyógykezelésének és élelmezésének költségeit azonban nem „eszközölheti". Meskó János és Abelesz József (megyei alorvos), ifj. Urbanics Mihály és Ottinger Antal orvosok viszont készek voltak ingyen ellátni a betegeket. 6 1 A kórházi berendezések beszerzésével megbízták Hofbauer Sándor főszolgabírót, Meskó Jánost és Mészáros Lajos föszámvevőt. Feladatukat „árlejtés útján" kellett elvé5 7 Csvm. Kór. Kül. jkv 1866. márc. 10. Csvm. Kór. KiiL ir. (1842> 1866-1871. IV.B.254. CsML 5 8 Csvm. Kór. Kül. jkv. 1866. márc. 10. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842>1866-1871. IV.B.254. CsML 5 9 Csvm. Kór. Kül. jkv. 1866. márc. 10. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842> 1866-1871. IV.B.254. CsML 6 0 Pénztári vizsgálati jkv. 1866. júl. 9. Csvm Kór. Kül. ir. (1842> 1866-1871. IV.B.254. CsML 6 1 Csvm. Kór. Kül. jkv. 1866. júl. 12. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842)-1866-1871. IV.B.254. CsML 11
