Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)
A Csanád vármegyei közkórház alapítása
A püspökség uradalmi igazgatója azonban nem engedelmeskedett, ezért a főorvos az alispánnál tett panaszt: „tartok attól a pilanattól, mellyben a sebesültek itt lesznek, és nem leszünk képesek nekik menedék helyet adni [...] kénytelen vagyok T. Al Ispány urat hivatalosan felszólítani, hogy illyen alkalommal midőn hazaszeretet ügye e kérdésben forog méltóztasson olly elhatározó bölcs rendeléseket tenni, hogy az épület azonnal által adódjon." Markovics Antal alispán intézkedett és utasítást adott, hogy Meskó János Varga Pál katonai biztossal együtt, a katonai tiszti lakot vizsgálják meg és rendezzék be 20-30 ággyal. 4 4 A püspökség épületében végül rövid ideig menedéket és ellátást kaptak a sebesült nemzetőrök és honvédek. Horváth Mihály, az új püspök - Lonovics József egri érsek lett - azonban az „aljvidéken zajló mozgalmak miatt" Temesvárról Makóra kívánt jönni. A püspöklak kiürítése és a sebesültek átszállítása a tiszti kvártélyba lett volna a megoldás, de ott éppen a 2. Schwarzenberg dzsidás ezred - Kossuth szerint „ellenséges szellemű sereg" - egy része volt elszállásolva és parancsnokuk, Blomberg ezredes nem engedte át az épületet. így a vármegye a főispáni szálláson rendezett be kórházat. 4 5 A belügyminisztérium 1849. június 14-én kelt utasítása kórház felállítását rendelte el „harcosaink egészsége s férfias ereje" miatti aggódásában, de nem katonáknak. „Vitézeinket leghuzamosabb ideig a harcmezőtől távol tartja ollyan betegség, melly a tisztázatlan nő személyekkeli közködésböl ered"- fogalmaz az utasítás. Bánfy József főjegyző felszólította Meskó János főorvost „minden ily személy egészségi állapota, azon kímélettel, melyei átaljában a női szeméremnek tartozunk, a hatóság rendes, vagy az erre kijelölt orvosai által a lehető legnagyobb figyelemmel s az orvostudomány jelenlegi kellékei szerint megvizsgáltassák," a beteg kéjhölgyeket pedig utalja kórházba. Mivel a minisztériumi utasítás „hazafiúi kötelességnek" nevezte erre a célra kórház létesítését, e feladatot szintén a főorvosra bízták. A források hallgatnak arról, hogy vajon Meskó János „hazafiúi kötelességéből vagy a nélkül megvizsgálta-e a hölgyeket. A szabadságharc közeli bukása és Makó császári uralom alá kerülése (1849. augusztus 4.) miatt valószínűleg erre már nem került sor. 4 6 1853-ban a Habsburg kormányzat „definitív" közigazgatási rendszer bevezetésével próbálkozott, elkülönítette a polgári és katonai közigazgatást. Békés és Csanád megyét összevonták, élére megyefönök került. Az októberi diploma kiadása után a megyék viszszanyerték önkormányzatukat és önállóságukat, de az 1848 előtti állapotokhoz való viszszatérést többnyire elutasították, ezért az udvar kiadta a februári pátenst és bevezette a centralisztikus rendszert. A megyei bizottmányokat 1861 novemberében oszlatták föl. Az irányítás főispáni helytartó kezébe került. Ez a fajta közigazgatási rend a kiegyezést megelőző tárgyalásokig maradt meg. 4 7 Hosszú szünet után 1862 tavaszán ült össze újra Csanád Vármegye Kórházi Küldöttsége - amelynek pontos összetételét nem ismeijük - és fogalmazta meg felhívását a kórház még ez év őszén megkezdendő építésére. Az ajánlatokat szeptember 15-ig várták a 4 4 Meskó János levele 1848. júl. 12. Csvm. fóorv. ir. 1830-1849. IV.A.10. CsML 4 5 Varsányi P. /.: Makó i. m. 443. 4 6 Varsányi P. /.: Makó i. m. 444. 4 7 Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 5. Csongrád megye. Szerk Klinger András. Bp. 1995.26. 9
