Forgó Géza: A Csanádvármegyei Szent István Közkórház története. A Makói Múzeum Füzetei 109. (Makó, 2010)

A Csanád vármegyei közkórház alapítása

A közgyűlésen résztvevők úgy gondolták, bár a vármegye kiterjedése és népessége egyaránt kicsi, a kórház létesítésére mégis szükség van, ezért „a megye nagy lelkű földesurai, kiknek jobbágyai sorsa bizonyosan szívükön fekszik" szólíttattak föl kórházi alapítványok létesítésére.

3

7 [2. és 3. kép] Az előteijesztés a „nemes lelkű hazafiak szívére mélyebben hatva, a gyűlés színe előtt rögtön következő szabad ajánlataikat tették": Bánhidy Albert másodalispán 12 Ft, Bárány József táblabíró 15 Ft, Biri József főügyész 100 Ft, Markovics Bertalan 200 Ft, Cseresnyés István alügyész 20 Ft, Kállai Ödön szolgabíró „egy megyebeli pusztai szegény beteg" számára alapítandó ágy tőkéjének megteremtésére 100 Ft, Juhász József táblabíró 100 Ft évi kamatait, Lonovics József csanádi püspök nevében Pák Imre uradalmi igazgató 100 Ft, valamint amíg a kórház föl nem épül az aradi kórházban a Csanád megyei betegek számára egy ágyra 1000 Ft, a kórház épületére 100 000 db téglát ajánlott meg. Major János csanádpalotai plébános 50 Ft, Návay Tamás főjegyző 100 Ft, Návay László főszolgabíró 20 000 cserép, Nyéki Antal főjegyző 200 Ft, Bárányi Ferenc 100 Ft, Sántha Sándor táblabíró 50 Ft, Szikszay Dániel ügyvéd 20 Ft, ifj. Urbanics Mihály főorvos 50 Ft, Vásárhelyi János első alispán 100 Ft ajánlatot tett.

3

8 Lonovics József csanádi püspök 1843. április 20-án írt levelében alapítványát megerősítette, hogy a majdan felépülő kórház „a Csanád megyebeli betegek számára valláskülönbség nélkül szolgáljon."

3

9 Sőt, a Meskó János által írt - dátum nélküli (1843?) - jelentésből kiderül, hogy Lonovics József adakozásából „kórházunk elegendő és térséges telekkel megajándékoztatott" és az országos főorvos „nemes lelkű munkálkodása és közbenjárása által az Országos Épitő Intézet által 2 szép és tzélszerű kórházi tervvel el láttáért "

40 tott. A Magyar Királyi Uradalmi Kincstartóság 1843. augusztus 23-án a megyei kamarai uradalmak jövedelméből 2000 forintot ajánlott meg.

4

1 További adatok vannak alapítványok megtételéről, a kórház részére összegyűjtött tégláról és mészről, amelyeket 1849-ben a megye átadott az államnak, de a kórház felépítésére nem került sor.

4

2 A forradalom és szabadságharc alatt Török Gábor kormánybiztos 1848. július 4-én elrendelte, hogy Makón a sebesült katonáknak kórházat kell felállítani. A július 5-én öszszeült megyebizottsági ülés 20 kórházi ágy teljes kiállítását ajánlotta meg, sőt Dobsa Sámuel 8 szobás otthonát engedte át a „sérült Polgárok" ápolására. A legalkalmasabb helynek a püspökség makói épületét találták. Megbízták Mátéffy Lajos levéltárnokot és a főorvost, hogy azt 100 férőhellyel rendezzék be, ágyat és ágyneműt pedig a lakosságtól kéljenek. Meskó János szerint a püspöklakban csak 52 ágyat lehet elhelyezni. Lonovics József csanádi püspök július 12-én Pesten fogalmazott levelében „ideiglenesen egész készséggel" engedte át az épületet.

4

3 3

7 Csvm. kgy. jkv. 1842. márc. 7. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842> 1866-1871. IV.B.254. CsML 3

8 Csvm. kgy. jkv. 1842. márc. 7. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842)-1866-1871. IV.B.254. CsML 3

9 Lonovics József levele 1843. ápr. 20. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842)-1866-1871. IV.B.254. CsML 4

0 Meskó János jelentése 1843(?) Csvm. fóorv. ir. 1830-1849. IV. A. 10. CsML 4

1 Magyar Királyi Uradalmi Kincstartóság levele 1843. aug. 23. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842> 1866-1871. IV.B.254. CsML 4

2 Csvm. Kór. Kül. jkv. 1868. ápr. 1. Csvm. Kór. Kül. ir. (1842>1866-1871. IV.B.254. CsML 4

3 Varsányi Péter István: Makó és a makóiak a polgári forradalomban és a szabadságharcban (1848-1849). In. Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerte Blazovich László. Makó, 1993.449. 8