Halmágyi Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvai főcsatorna környékének történeti emlékei. A Makói Múzeum Füzetei 108. (Makó, 2010)

kanyargó Szárazér a hajdani települések vízparti elhelyezkedését mutatja. Mindezek megőrzésre és bemutatásra érdemes objektumok. (1-4. sz. képek) A Maros magyarországi szakaszán a Szárazér és csatornái alkotják az egyetlen jelentősebb mellékvíz rendszert. A Szárazérnek, mint időszakos vízfolyásnak, különösen az árvizek, ill. belvizek (régiesen: a föld árja) levezetésében volt jelentős szerepe. A 18. század végén Arad mellett zsilippel zárták el a Szárazeret. Ennek hatásáról Szirbik Miklós (1781-1853) Makó első történetírója így emlékezett meg 1836-ban írt munkájában: „Minekutánna pedig az erek', kivált a' száraz és a Bánáti Haranga ér torkai betsináltattak: minden vize a' Marosnak idejővén le, Makót vég veszéllyel fenyegeti."

3 A Szárazér Marosból való kiszakadásának elzárása nem jelentette egyben a rendkívül szeszélyesen kanyargó ér további szabályozásának megkezdését is. Erre jóval később, a 19. század utolsó harmadában került csak sor. (3. sz. és 4. sz. térkép) Az 1870. és 1872. évi rendkívül nagy ár- és belvizeket hozó esztendők indították el a Szárazér szabályozásának előmunkálatait. A tervek elkészítéséhez először is felmérték, hogy milyen kiterjedésű az a földterület, mely a szabályozás nyomán megmenekülne az áradások, talajvizek, belvizek kártételeitől. Az Aradtól Tornyán, Battonyán, Tótkomlóson, Sámson egy részén és a Mindszent-apátfalvi Tiszaszabályozási Társulat területén végzett felmérés eredménye: 45.961 kat.hold lett. E számot még növelte a hódmezővásárhelyi vadvizek közel 24.000 holdnyi területe, hiszen az itt építendő csatornába belevezetve ezek a vizek is lefolyást nyerhetnének.

4 A Szárazér bal partja és Makó közötti területek vizeit egy külön csatornával tervezték összegyűjteni, és vagy a Szárazérbe - s így majd a Tiszába - vagy közvetlenül a Marosba vezeték volna. Az előzetes tervezésénél még nem döntöttek e két lehetőség közül. Ezzel a Királyhegyes környéki földek és a Blaskovich birtok vízmentesítése is szervesen kapcsolódott e tervekhez. A szabályozással érintett terület így több mint 9.000 holddal nőtt. Valamennyi figyelembe vehető területet összegezve, az 1872. június 26-án Szegeden tartott Szárazér szabályozási értekezlet 79.000 hold nagyságú földterület vízmentesítéséről tanácskozott. Az előzetes költségbecslések végösszege meghaladta az 1.000.000 Ft-ot.

5 Ürményi József tiszavölgyi királyi biztos elnökletével tartott fenti értekezlettel indult meg tehát a Szárazér szabályozása és az ahhoz szervesen kapcsolódó két kisebb csatorna: a Sámson-apátfalvi főcsatorna, valamint a királyhegyesi csatorna tervezése. Az elképzelések azonban csak nagyon lassan valósultak meg. Tíz év múlva 1882-ben alakult meg a Szárazér (Szabályozó) Társulat, ám a munkálatok áthúzódtak a 20. századra is, és egyes feljegyzések szerint 1924-ben, sőt az 1940-es években is még javában folytak. Ekkor készült el a Szárazérből Tótkomlós déli szegélyénél kiágazó királyhegyesi csatorna.

6 A Szárazérbe az aradi zsilipnél 1-3 m

3/sec vizet engednek, melyből a battonyai osztómű az 1889-ben megépült mezőhegyesi Élővíz csatornába 1 m

3/sec vizet ad át.

7 (Kérdés, hogy a cukorgyár és a kendergyár napjainkban történt felszámolása után milyen mennyiségű vízre van szüksége a megmaradt mezőhegyesi mezőgazdasági nagyüzemnek?) 3 SZIRBIK M. 33. 4 JAM TD. 84.26.1. 5 JAM TD. 84.27.1. 6 TÓTKOMLÓS 181. 7 TÓTKOMLÓS 25. 5