Halmágyi Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvai főcsatorna környékének történeti emlékei. A Makói Múzeum Füzetei 108. (Makó, 2010)

Legfőképpen az ár- és belvizekre figyelemmel kötötték össze a Szárazér medrét a Sámson-apátfalvi főcsatornával (48 km) a Marossal, mentesítve ezzel az általa összegyűjtött vizektől a Tisza árterületét. A Szárazérbe jobbról több vízfolyás torkoll be: - Cigányka ér (amelybe torkolata előtt 2 km-rel beleömlik a Battonyai csatorna 26 km) 24 km - Cikó-halmi csatorna, 10 km - Kutas-éri csatorna, 30 km - Tótkolmós-éri főcsatorna, 32 km - Cakó-éri csatorna, 10 km - Aranyad-éri főcsatorna 38 km Balról nincsenek mellékvizei a kanyargós Szárazérnek. Az összes vízgyűjtő terület 1.225 km

2, melyből Csongrád megye területére esik 215,6 km

2 (17,6 %) Békés megye területére 1.009,3 km

2 (82,4 %).

8 A Szárazér Aradtól Tótkomlósig észak-nyugat, onnan Békéssámsonig nyugati irányba haladt, majd ott dél-nyugatra fordulva Földeák és Lele között veszett el a Batidai-sík vadvizei között. A szabályozás során ezen irányait megtartották. Földeák után a Szárazér csatorna egyenesen folyik dél-keletnek, majd egyesülve a Gencsháti csatornával, a Nagyfai holtág alatt ömlik a Tiszába. A Békéssámsontól induló Sámson-apátfalvi főcsatorna nyomvonalának kialakításakor figyelemmel voltak a természetes vízfolyásokra. A középkori Kopáncsi-ér, Királyhegyesi-ér és Cservölgy-ér vízrendszerének elemei így őrződtek meg a 21. századra. Kísérjük végig e hajdani vízfolyások mentét, és ismerkedjünk meg a partján letelepült magyarság életével, ill. régészeti, történeti emlékeivel. Utunkat Komlósnál (a 18. századtól Tótkomlós) kezdjük el. II. A TÁJ TÖRTÉNETI, TERMÉSZETI ÉS VÍZÜGYI EMLÉKEI /. (Tót)Komlós Az Árpád-kori település templomának romjai a Szárazér partján még a 18. század végén is láthatóak voltak. A templom körüli temetőben végzett ásatásai (1955-1959) során Olasz Ernő Szent László és III. István korabeli pénzérméket és S-végű hajkarikákat talált. A falu nevét (1464 KOMLOS, 1556 COMLOS) a komló növény nevéből származtatják. Minden bizonnyal olyan helyet jelöltek e névvel, ahol jellemző volt a sok vadkomló ill. a komlótermelés.

9 A település első olyan tulajdonosa, kinek nevét az oklevelek megőrizték Simonkereki Margit volt, aki 1454-ben 100 arany forintért adta el itteni birtokát Hunyadi Jánosnak. Mátyás király Komlóst 1478-ban anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta. Az 1500-as évek elején Komlósi Ferencnek is volt itt birtokrésze. Az 1552-es Maros-völgyi török hadjáratban Komlós is elpusztult. Öt év múlva csak 9 ház állt a faluban, de 1580-ban már ismét 70 adófizetőt írtak itt össze a törökök. Ebben az időben a komlósi 8 Ua. 9 BLAZOVICH L. 173. 6