Halmágyi Pál: Várak, kastélyok, erődök. A m. kir. honvédség egyenruhái, felszerelése és csapatnemei. A XIV. és XV. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2007, 2008. A Makói Múzeum Füzetei 107. (Makó, 2009)

XV. MAKÓI HONVÉD EMLÉKNAP ÉS TALÁLKOZÓ 2008 Ságvári György - Bene János: Am. kir. honvéd lovasság (1920-1945)

Bene János A m. kir. honvéd lovasság 1920-1945 Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után, 1918 őszén a császári és királyi közös hadsereg 16 huszárezrede és a Magyar Királyi Honvédség 10 huszárezrede nagyobbrészt már lóról leszállva, de legtöbbjük teljes fegyverzettel vasúton, békehelyőrségébe vonult, s ott leszerelt. Igen ám, de ezen garnizonok egy része a szomszédos, az Antanttal a háború előtt, vagy éppen az alatt szövetségre lépett országok területére kerültek, mint Nagyvárad, Medgyes, Arad, Lúgos, Szabadka, Kassa, Marosvásárhely, Varasd. A leszerelés még ott is megtörtént, de az önként visszamaradt legénység, a továbbszolgáló altiszti, valamint a hivatásos altiszti és tisztikar nagy része a meg nem szállt országrészbe jött és a volt huszár helyőrségekben keresett szolgálatot. így történt meg az, hogy 1918-1919-ben Nyíregyházán a volt császári és királyi 3., 6., 12., 14., 15. és a magyar királyi 2. és 5. huszárezredekből is találunk tiszteket, altiszteket, huszárokat. 1919-ben a Nemzeti Hadsereg szervezésének idején a román megszállás területén kívül szerveződtek a huszárezredek, nevezetesen az 1. és 2. Dunántúli, valamint a 3. és 4. Duna-Tiszaközi huszárezred, ez utóbbi Miskolcon. Az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum súlyos katonai vonatkozású rendelkezései a lovasságot is érzékenyen érintették. Az 1921. június 1-én életbe lépő szervezési rendelet megszüntette a katonai körleteket, s helyettük, illetve belőlük hét vegyesdandár alakult. Azután a Magyar Királyi Honvédségben ezt a tradicionális fegyvernemet mindössze 4 huszárezred (16 lovasszázad, sereglovasságként) és a 7 vegyesdandár közvetlen lovasszázad (csapatlovasságként) képviselte. A sereglovasságot jelentő négy huszárezred mindegyike két osztályból állt, osztályonként egy-egy karabélyos, illetve géppuskás századdal. Ezredközvetlen alosztályként egy-egy árkász-, illetve távbeszélő szakaszt (1927-től századot) állítottak be. A két lovasdandárba osztott négy huszárezred (1. lovasdandár a 2. és 3. huszárezred Székesfehérvár, majd Kecskemét székhellyel, 2. lovasdandár az 1. és 4. huszárezred Nyíregyháza központtal), egy lovas tüzérosztállyal kiegészítve lovashadosztállyá fejlődhetett fel. A huszárezredeket 1930. március 1-ével a magyar lovasság kiemelkedő személyiségeiről, illetve az e fegyvernemhez kapcsolódó kiemelkedő személyekről nevezték el. Az 1. huszárezred , jász-kun" nevét (a cs. és kir. 13. huszárezredet az egykori jász-kun területről sorozták, pótteste mindig Kecskeméten állomásozott) megtartva, felvette I. Ferenc József osztrák császár és magyar király nevét. A 2. huszárezred Árpád fejedelem nevét kapta. A Sopronban, illetve Tolnán állomásozó 3., a teljes ezredével Nyíregyházán állomásozó 4. huszárezredet a Mária Terézia uralkodása idején szolgálatot teljesítő két kiváló huszártábornagyról gróf Nádasdy Ferencről és gróf Hadik Andrásról nevezték el. Az 1920-as 1930-as években a három huszárezred külön-külön helyőrségekben szolgáló osztályai gyakran cseréltek számot, hurcolkodtak új helyőrségekbe. Az 1. huszárezred parancsnoksága és I. osztálya Budapesten, míg a II. osztály Kecskeméten szolgált. A 2. hu91