Halmágyi Pál: Várak, kastélyok, erődök. A m. kir. honvédség egyenruhái, felszerelése és csapatnemei. A XIV. és XV. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2007, 2008. A Makói Múzeum Füzetei 107. (Makó, 2009)

XV. MAKÓI HONVÉD EMLÉKNAP ÉS TALÁLKOZÓ 2008 Ságvári György - Bonhardt Attila: A m. kir. honvédség harckocsizó egységeinek harca a II. világháborúban

Bonhardt Attila A m. kir. honvédség harckocsizó egységeinek harca a II. világháborúban Az I. világháború véget ért, mielőtt a harckocsi-csapatok alkalmazásának legoptimálisabb módját meghatározhatták volna. Az 1920-as évektől éles szakmai vita bontakozott ki a katonai teoretikusok közt a páncélosok alkalmazására vonatkozólag. A legmesszemenőbb következtetésekre a német szakemberek jutottak. A német harckocsi-alkalmazási elmélet szerint a harckocsik feladata a háború mozgásban tartása. Ezt leginkább támadással lehet elérni. A német stratégák azt vallották, hogy nem a harckocsik sebességét kell a gyalogság menetteljesítményéhez redukálni, hanem a többi fegyvernem sebességét kell a páncélosokéhoz igazítani. Önálló hadmüveletek végrehajtására alkalmas páncéloshadosztályokat szerveztek, amelyek a harckocsizó egységeken kívül gépkocsizó lövész, gépesített tüzér, utász és más támogató és kiszolgáló csapatokból állnak, amelyek részben lánctalpas és páncélozott járműveiken bárhová követhetik a harckocsikat. Gyorsaság, terepjáró képesség, páncélvédelem és nagy tűzerő jellemezte ezeket a hadosztályokat. A kiváló manőverező képességű és nagy tűzerejű páncéloshadosztályok mind támadásban, mind védelemben kitűnő eszköznek bizonyultak a hozzáértő parancsnokok kezében. A magyar hadvezetés is elfogadta a harckocsik alkalmazásáról vallott német nézeteket, de a trianoni katonai korlátozások miatt a '30-as évek közepéig csak 5 db elavult német LK.II, és 5 db olajsz Fiat 3000 B harckocsival, 7 db teherautó-alvázra szerelt „hevenyészett" páncélkocsi-félével(Blüssing, Rába VP/Vickers, Crosley) és a 12 személygépkocsi-alvázra épített páncélgépkocsi-utánzattal rendelkezett (atrappok). Kísérletet tettek egy saját fejlesztésű harckocsi gyártására is, de gazdasági és műszaki problémák miatt a sorozatgyártásra nem kerül sor. Az Európában bekövetkezett politikai változások nyomán csak az évtized második felében kezdhették meg a m. kir. honvédség páncélos és gyorsan mozgó csapatainak kiépítését. Az első és a legnagyobb feladatot a szükséges páncéljármüvek beszerzése jelentette. A trianoni békeszerződés korlátozásai miatt 1935-ig nem állt komolyabb mennyiségű harckocsi-anyag a honvédség rendelkezésére. 1935-36-ban végre sikerült 150 darab 3 tonnás, kétszemélyes, két géppuskával felfegyverzett Ansaldo kis harckocsit vásárolni Olaszországból. Ezek azonban már az 1930-as évek végén is csak szükségszerűen voltak alkalmasak harci feladatok ellátására. Mivel a háborúra készülő Európában nem volt lehetőség harckocsik beszerzésére, továbbá hogy a külföldi szállításoktól függetlenítse magát Magyarország, a hadvezetés hazai gyártású harckocsikkal kívánta felszerelni csapatai. 1938-ban megkezdődött svéd licenc alapján a Toldi könnyű harckocsik gyártása. Ezt követte 1940-ben a gyorsan mozgó csapatok harckocsi- és légitámadások elleni védelmé79