Halmágyi Pál: Várak, kastélyok, erődök. A m. kir. honvédség egyenruhái, felszerelése és csapatnemei. A XIV. és XV. Makói Honvéd Emléknap és Találkozó 2007, 2008. A Makói Múzeum Füzetei 107. (Makó, 2009)

XIV. A MAKÓI HONVÉD EMLÉKNAP ÉS TALÁLKOZÓ 2007 Horváth Ferenc - Bene János: Vár a síkságon. Őfelsége kállói végháza

Bene János Vár a síkságon Őfelsége kallói végháza A kallói vár építésének története Szolnok 1552-ben való elestével kezdődik. Szolnok elfoglalásával ugyanis az egész Észak-Tiszántúl nyitva állt a törökök előtt, akik azt kihasználva már a következő évben meghódoltatták a történeti Szabolcs vármegye jelentős részét. A hódoltság határa akkor egészen a Tiszánál Balsa, majd lejjebb Buj, Keresztút (Kótaj), Pazony, Levelek, Vaja és Bogát vonalon húzódott. Az 1560-as években már Szatmár és Bereg vármegyéket is sarcolták. 1562-ben, 1565-ben nagy pusztítást végeztek errefelé, sőt egy év múlva két alkalommal is megjelentek a törökök. Pünkösdkor Királytelket (Nyírtelek) égették fel, ősszel pedig a tatárok az erdélyi sereget kísérve jelentek meg a megyében, hatalmas pusztítást okozva. Ekkor tették teljesen tönkre Kótajt, Rakamazt, Nagy- és Kiskállót. A török azonban a drinápolyi béke (1568) megkötése után sem mondott le arról, hogy a fennhatóságát egészen a Tisza vonaláig kiteijessze. Mint ahogy azt korábban Szolnoknál is megtették, az elpusztított Kálló közelében 1569-1570 telén a hódoló falvak jobbágyaival nagy mennyiségű faanyagot hordattak össze, hogy a következő tavasszal ott várat építsenek. Szándékuk azonban nagyon hamar Reuber János kassai főkapitány és Teuffenbach Kristóf szatmári várkapitány tudomására jutott, s ők még akkor télen megkezdték a vár építését. így amikor 1570 tavaszán a törökök megjelentek Kálióban, már a megépült vár fogadta őket. Mind a szolnoki bég, mind a budai pasa azután sokszor követelte, a drinápolyi béke megszegésével épített vár lerontását, de könnyű volt azt meg nem hallottá tenni, hiszen köztudott volt, hogy a szolnoki törökök akartak először várat építeni Kálióban. A várról, a városról a Kállay család peres iratai között fennmaradt tanúvallomások adnak értékes adatokat. Ezekből tudjuk, hogy a vár építése idején a város teljesen üresen állt a Kálló patak közelében egy dombosabb helyen. A várat eredetileg a Pécsi erdő rétjén akarták megépíteni, de az a hely nem tetszett a vármegye főispánjának, Báthori Miklósnak, aki azt máshol jelölte ki, maga téve meg az első ásónyomokat. Példáját követte az ott tartózkodó kassai főkapitány, a szatmári várkapitány, a megye tisztikara, és Prépostváry Bálint a leendő vár kapitánya is, aki akkor még lovas hadnagy volt Szatmárban. E jelképes lépések után a környék félnemesei, jobbágyai, iparosai és a szatmári katonák folytatták az építkezést. Az épülő vár területén két épületről is szóltak a később felvett tanúvallomások. Egy kör alakú kápolnát említettek, mely a vár területén feküdt, s azt építették ki fegyvertárnak. Szintén a vár területére esett Kállay Ferenc fölégetett, romos háza is. Felmerül a kérdés, hogy ki tervezte a vízzel körülvett, nagyjából négyzetes alaprajzú várat, sarkain egy-egy olasz bástyával? Nem tudjuk, a források nem szólnak erről. Koroknay Gyula feltételezte, hogy Ottavio Baldigara lehetett, aki akkoriban, 1569-70ben kétszer is járt Tokajban. Ennek azonban ellentmondanak Domokos György kutatásai és közlései, melyek szerint Baldigara 1573 októberében az építkezések irányítása és tovább folytatása ügyében jelent meg csak Kálióban. Akkor alaprajzot is készített a továb24