Halmágyi Pál szerk.: Kossuth Lajos és Dobsa Lajos emlékezete. A IX. Honvéd Emléknap előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 102. (Makó, 2003)

Pelyach István: Kossuth Lajos, a forradalom vezetője és az emigráns Kossuth

Pelyach István Kossuth Lajos, a forradalom vezetője és az emigráns Kossuth A 19. századi magyar történelem tele van kiválóbbnál kiválóbb gondolkodókkal, politikusokkal, államférfiakkal. Ennek ellenére az elmúlt 150 évben ebből a korszakból nem tudom pontosan megmondani, hogy milyen politikai megfontolásokból, szép lassan eltüntettünk embereket, ugyanakkor egyet kiemeltünk, Kossuth Lajost. Kiemelte a nemzet emlékezete, és kiemelte a mindenkori politikai kurzus. Ha emlékeikbe visszaidézik Kossuth alakját, akkor egy kultikus lénnyé nemesedett államférfi képe jelenik meg előttünk. A Kossuth-kultusz a magyar történelemnek és a magyar közgondolkodásnak meghatározó, maradandó elemévé vált. Az elmúlt három héten több konferencián vettem részt. Voltak olyan konferenciák, amelyeken az előadók a román történetírás, a szlovák történetírás, szerb-horvát történetírás, az osztrák történetírás Kossuth-képét próbálták bemutatni. Ezen előadások alatt a hallgatóság soraiban jóindulatú kuncogás volt olykor fölfedezhető, mert el tudjuk képzelni, hogy a szlovák történetírás, vagy a román történetírás az elmúlt 150 évben mit mondhatott és mit mondott Kossuth Lajosról. Azt kell mondanom Önöknek, hogy az osztrák történetírás sem sokkal emelkedettebb, mint az előbb említettek. Ezek az előadások sokszor elgondolkodtattak. Amellett, hogy a szomszéd nemzetek történészei, gondolkodói hogyan ítélték meg a 19. század legnagyobb magyar államférfiját, mindig megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy vajon mi tudjuk-e, hogy ki volt Kossuth Lajos?! A mi Kossuth-képünk valójában mennyire reális? Mennyire történeti? Mennyire van a helyén Kossuth Lajos? Egy másik aspektusból megközelítve a kérdést a mi Kossuth képünk is inkább kultikus. Legföljebb nem olyan negatív, mint a szlovák vagy román történetírásé. Ha az ember visszalapoz az elmúlt közel száz év magyar történetírásába, és megnézi a történeti munkákat, akkor azt hiszem, hogy sokszor el lehet gondolkodni, hogy ez a Kossuth valójában az a Kossuth-e, akit 1848-ban, vagy már a reformkorban egy nemzet kiemelt, és megteremtett saját magának, akinek egy nemzet adott hatalmat és lehetőséget ahhoz, hogy negyvenes években a polgári átalakulás alapintézményeit, alaptörekvéseit, programját fogalmazza meg, hogy 1848-49-ben az alkotmányvédő, önvédelmi háborút, majd a szabadságharcot szervezze meg, s akitől ezt a hatalmat a nemzet az emigrációban sem vette vissza. Mindennek következtében Kossuth 1849 után is zseniális politikusi pályát futhatott be. Igaz, hogy nem Törökországban - a kényszerszámüzetés két évében - hanem azt követően, 1851 szeptemberétől Amerikában, Angliában, Franciaországban, majd pedig életének utolsó állomáshelyén, az észak-itáliai Tonnóban. Egyezik-e a két Kossuth Lajos? Mennyire torzít az utókor? Mennyire kreál egy más politikusi képet? Ennek kiderítésére 1848-tól megpróbálom röviden összefoglalni Kossuth életének legfontosabb elemeit és pályájának tanulságait. 38