Halmágyi Pál szerk.: Kossuth Lajos és Dobsa Lajos emlékezete. A IX. Honvéd Emléknap előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 102. (Makó, 2003)

Pelyach István: Kossuth Lajos, a forradalom vezetője és az emigráns Kossuth

1848-49 nagy év volt a magyar történelemben. Lehetőséget adott Kossuthnak arra, hogy a nemzettől kapott hatalmát olyan célok szolgálatába állítsa, amely célok már a húszas, harmincas évek fordulóján megfogalmazódtak Magyarországon, s amely célok a polgári átalakulást tekintették mérvadónak. 1848-49-ben Kossuth valóban a „nagy órák embere" lehetett. Vannak nagy pillanatai 1848-49-nek. Az egyik ilyen pillanat 1848. március 3-a, amikor az éppen ülésező pozsonyi országgyűlésre pár nappal korábban megérkezett a párizsi forradalom híre, hogy Lajos Fülöpöt, a polgárkirályt elűzték, és Franciaországban proklamálták a respublikát. 1847 novemberétől ülésezett az országgyűlés, és óriási energiákat próbált a reformellenzék mozgósítani annak érdekében, hogy végre számszerűsíthető és komolyan mérhető eredményeket tudjanak fölmutatni. Ennek érdekében 1847 őszén Kossuth Lajost országgyűlési követté választották Pest vármegyében. Nem minden tanulság nélküli az a korteshadjárat, amit Kossuth érdekében folytattak a vármegyében. Két Batthyány gróf, Lajos és Kázmér pénzelték Kossuth korteshadjáratát. Akkor sem volt olcsó mulatság országgyűlési követté választatni valakit. Kossuthnak erre pedig nem volt pénze, de hogy ez a szerveződő és sok helyen már megszervezett ellenzék megmutassa azt, hogy más síkon politizál, szükség volt Kossuth Lajos bekerülésére az országgyűlésbe. Podmaniszky Frigyes naplójában nagyon szép jelenetekkel ábrázolja Kossuth korteshadjáratát. Leírja például, hogy Vácon a „Fehér hajó" fogadóban ők állandó asztalt tartottak fönn, és a betérő nemeseket nem pálinkával meg borral, sonkával, szalonnával, vöröshagymával próbálták meggyőzni arról, hogy Kossuth a mi emberünk, hanem az eszmékkel. Emellett szí varkával és feketekávéval. Nem az volt a cél, hogy leitassák a jövendőbeli szavazókat, hanem hogy megnyerjék őket. Most 1848. március 3-án ez a Kossuth Lajos, akit tehát nagy nehézségek árán és komoly anyagi erőket mozgósítva választottak országgyűlési követté, Pest vármegye képviselőjévé, felállt az országgyűlésen és összegezte azokat a kérdéseket, azokat a reformpontokat, amelyekről megítélése szerint a megváltozott történelmi körülmények közepette az európai eseményeket fölhasználva immár törvényeket kell alkotni. Ezt az országgyűlési javaslatot teszi magáévá 1848. március első napjaiban mind az alsótábla, mind március 14-én a főrendi tábla. Mi van ebben a javaslatban? A majdani áprilisi törvények esszenciája, a majdani áprilisi törvények fő vonulata. Itt fogalmazza meg Kossuth például azt, hogy Magyarország immár nem a jövőben majd valamikor, hanem most önálló, felelős és független kormányt kíván.. Itt fogalmazza meg az azonnali jobbágyfelszabadítást, kötelező jelleggel és mindenkire kiterjesztve. Itt fogalmazzák meg határozottan az alkotmányos polgári és politikai szabadságjogok kivívásának szükségességét. Még egy fontos dolgot fogalmaz meg Kossuth, ami majd kimozdítja a magyarországi eseményeket, és lehetőséget teremt arra is, hogy 1848 márciusában a magyar reformmozgalom szövetségesekre találjon. Ez a későbbiek során nem lesz teljesen haszontalan. Ez pedig az, hogy az örökös tartományok számára is alkotmányt kér. Nemcsak Magyarország számára, hanem a Habsburg-állam örökös tartományai számára is. Ez az az országgyűlési javaslat, ami 1848 márciusában befutja a maga zseniális útját. 39