Halmágyi Pál szerk.: Kossuth Lajos és Dobsa Lajos emlékezete. A IX. Honvéd Emléknap előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 102. (Makó, 2003)

Marjanucz László: Kossuth Lajos a reformkorban

Marjanucz László Kossuth Lajos a reformkorban Kossuth Lajos a reformkor politikai küzdelmei nyomán vált országosan ismert személyiséggé. Az 1832-36 között tartott országgyűlés a polgári haladás szempontjából nagyon fontos volt. Kossuth még ismeretlen zempléni ügyvédként jelent meg az alsó táblán mint egy főrend helyettes követe. A fiatal ügyvéd hallgathatta a fölszólalásokat, ő maga is jelentkezhetett hozzászólásra, de szavazati joga nem volt az országgyűlésen. Kossuth úgy vélte, kötelessége az ország közvéleményét és a Pozsonyban összegyűlt fiatal jurátusokat, látogatókat, kísérőket tájékoztatni az országgyűlés történéseiről valamilyen írásos beszámolóval. Mint szónok még nem szerepelhetett, de tollával már az ország ügyét szolgálta. Tájékoztatni és hatni, azaz informálás és befolyásolás, ez a cél vezette, amikor megindította az Országgyűlési Tudósítások című magánlevelezését. Műfajilag vállalkozását ennek kell tekintenünk, mert célzottan juttatta el írásait mindenkihez, akiről úgy gondolta, hogy érdekli az országgyűlésben történtek. Az Országgyűlési Tudósítások Kossuth Lajos rendkívüli politikai tehetségének első bizonyítékai. A diétán ugyan ekkor még nem szólalt föl, de valószínű, hogy szónoklata is nem mindennapi kiválóságát bizonyította volna. A politikai tudósítások összeállítása, az országgyűlésen elhangzott témák rövid referálása a közvélemény hírek iránti igényét teljesen kielégítette. Sem a napi kérdések írásos közzététele, sem azok értékelése nem volt tilos. Kossuth ezért mondhatta, hogy tettleg életbe léptette a sajtószabadságot! A gondolatok szabad rögzítését és a vélemények szabad továbbítását külön engedélyhez nem kötött jognak tartotta. A fontos eseményeket, az országgyűlési vitákat, a törvényjavaslatokat és törvényeket leírta, továbbította, és elküldte az ez iránt érdeklődő képviselőknek. Amikor az országgyűlés befejeződött, az országgyűlési tudósítások funkciója is megszűnt, ellenben Törvényhatósági Tudósítások címmel Kossuth tovább folytatta politikai, szervezői és újságírói tevékenységét. Az ügyvédből - a paragrafusok ismerőjéből - így vált lassan országosan ismert politikussá. A Törvényhatósági Tudósításokkal azonban az ország politikailag és jogilag egyaránt felelőtlen vezetése nem értett egyet, és Kossuth Lajost a nádoron keresztül fölszólította, hogy fejezze be politikai munkáját, újságírói tevékenységét. Kossuth azzal védekezett, hogy ez nem újságírás, hanem levelezés. Formailag levelezés folyt, de tartalmilag természetesen politikai tájékoztatás zajlott. Másrészt joggal követelhette, mutassa meg a király vagy a nádor azt a magyar törvényt, amely a sajtószabadság, gondolatközlés szabadságának tilalmára vonatkozik. Kossuth ugyanis nem csak saját kezdeményezéséből, hanem a vármegyék megrendelésére is készítette a Törvényhatósági Tudósításokat. Az államhatalom és Kossuth Lajos között így kialakult első konfliktusban a vármegyék tisztikara, az alispáni kar sietett Kossuth védelmére. 31