Halmágyi Pál: Makó a dualizmus és forradalmak korában. A VIII. Honvád Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 101. (Makó, 2002)

Szabó Pál Csaba: Vármegyei rendszer és választókerületi beosztás összefüggései a dualizmus-kori Magyarországon

általában határozni fog, mit helyesebben is lehet tenni akkor, ha a választóknak hivatalból eszközlendő első összeírása készen lesz, mert csak akkor lehet a kerületek alakításánál nem csak a népességet, hanem egyszersmind a választók számát is figyelembe venni.." - fogalmazott az előterjesztés.

1

7 1875-ben a magyar törvényhozás először módosította az egyes választókerületek területét. Az addig a szentendrei választókerülethez tartozó Óbudát a budai II. választó kerülethez, a Margitszigetet pedig a pesti lipótvárosi választókerülethez csatolták. A törvény másik intézkedéseként a Bihar megyei bihari választókerülethez tartozó Várad-Váralja és Várad-Velence városrészt csatolták a nagyváradi választókerülethez.

1

8 Az 1870-es években a közigazgatási területszervezés és a városigazgatásra vonatkozó különféle reformtervek, majd a Tisza Kálmán nevéhez kötődő közigazgatási reformok a választókerületi beosztás átfogó felülvizsgálatának kérdését is felvetették. Az 1876. évi 33. tc. és az 1877. évi 1., 2. és 3. tc. közigazgatási területváltozásait figyelembe véve terjesztette az országgyűlés elé Tisza Kálmán 1877. március 19-én a választókerületek új beosztásáról szóló törvényjavaslatát. Az előterjesztő szándéka szerint a törvényjavaslat a törvényhatóságok területét szabályozó törvény intézkedéseivel teljes összhangban, annak mintegy folyományaként jött volna létre. Vagyis csak azokra a törvényhatóságokra vonatkozóan tartalmazott változtatásokat, amelyek az 1876. évi 33. tc. által új beosztást és szabályozást nyertek. Amellett, hogy figyelemmel kívánt lenni a választókerületek lakosainak és választóinak számarányára, úgymond „lehetőleg kerültettek az ellentétek".

1

9 A törvényjavaslat végeredményben - a javaslat által érintett területen - a korábbi 150 választókerületből 148-at alakított ki. A javaslat értelmében jónéhány erdélyi választókerület - így az abrudbányai, a csíkszeredai, illyefalvai, hátszegi és vajdahunyadi, valamint a második szamosújvári, erzsébetvárosi és gyulafehérvári kerület megszűnt volna, ellenben Brassó és Nagyszeben, „mely az önálló képviseltetési joggal bíró többi várossal egész egy színvonalon álló és velük a lakosság és választók számára nézve is egészen arányos"

2

0 két képviselőt küldött volna az országgyűlésbe. Összességében a törvényjavaslat az ország választókerületeinek számát változatlanul hagyta, a kettővel csökkentett erdélyi választókerületekből pedig - „figyelemmel azon körülményre, hogy Budapest főváros lakosságának és választóinak száma jelentékenyen szaporodott"

2

1 - a fővárosi választókerületek számát szándékozott kettővel megnövelni. A törvényjavaslat eredményeképpen az erdélyi választókerületi beosztás aránytalanságai mind a lakosságszámot, mind a választók számát tekintve némileg csökkentek volna. 1

7 Képviselőházi Irományok 1872-1875. XVI. kötet 279. 1. 1

8 1875. évi III. tc. Magyar Törvénytár 1875-1876. Budapest 1896. 6. I. '

9 Pulay Kornél a törvényjavaslat előadója. Képviselőházi Napló 1875-1878. X. kötet, 287. 1. 2

0 Pulay Kornél a törvényjavaslat előadója. Képviselőházi Napló 1875-1878. X. kötet, 287. 1. 2

1 Pulay Kornél a törvényjavaslat előadója. Képviselőházi Napló 1875-1878. X. kötet, 287. I. 10