Halmágyi Pál: Makó a dualizmus és forradalmak korában. A VIII. Honvád Emléknap és a Levéltári Napok makói előadásai. A Makói Múzeum Füzetei 101. (Makó, 2002)

Szabó Pál Csaba: Vármegyei rendszer és választókerületi beosztás összefüggései a dualizmus-kori Magyarországon

általában határozni fog, mit helyesebben is lehet tenni akkor, ha a választóknak hivatalból eszközlendő első összeírása készen lesz, mert csak akkor lehet a kerüle­tek alakításánál nem csak a népességet, hanem egyszersmind a választók számát is figyelembe venni.." - fogalmazott az előterjesztés. 1 7 1875-ben a magyar törvényhozás először módosította az egyes választókerü­letek területét. Az addig a szentendrei választókerülethez tartozó Óbudát a budai II. választó kerülethez, a Margitszigetet pedig a pesti lipótvárosi választókerülethez csatolták. A törvény másik intézkedéseként a Bihar megyei bihari választókerület­hez tartozó Várad-Váralja és Várad-Velence városrészt csatolták a nagyváradi vá­lasztókerülethez. 1 8 Az 1870-es években a közigazgatási területszervezés és a városigazgatásra vonatkozó különféle reformtervek, majd a Tisza Kálmán nevéhez kötődő közigaz­gatási reformok a választókerületi beosztás átfogó felülvizsgálatának kérdését is felvetették. Az 1876. évi 33. tc. és az 1877. évi 1., 2. és 3. tc. közigazgatási terület­változásait figyelembe véve terjesztette az országgyűlés elé Tisza Kálmán 1877. március 19-én a választókerületek új beosztásáról szóló törvényjavaslatát. Az elő­terjesztő szándéka szerint a törvényjavaslat a törvényhatóságok területét szabályo­zó törvény intézkedéseivel teljes összhangban, annak mintegy folyományaként jött volna létre. Vagyis csak azokra a törvényhatóságokra vonatkozóan tartalmazott változtatásokat, amelyek az 1876. évi 33. tc. által új beosztást és szabályozást nyertek. Amellett, hogy figyelemmel kívánt lenni a választókerületek lakosainak és választóinak számarányára, úgymond „lehetőleg kerültettek az ellentétek". 1 9 A törvényjavaslat végeredményben - a javaslat által érintett területen - a korábbi 150 választókerületből 148-at alakított ki. A javaslat értelmében jónéhány erdélyi vá­lasztókerület - így az abrudbányai, a csíkszeredai, illyefalvai, hátszegi és vajdahu­nyadi, valamint a második szamosújvári, erzsébetvárosi és gyulafehérvári kerület ­megszűnt volna, ellenben Brassó és Nagyszeben, „mely az önálló képviseltetési joggal bíró többi várossal egész egy színvonalon álló és velük a lakosság és vá­lasztók számára nézve is egészen arányos" 2 0 két képviselőt küldött volna az or­szággyűlésbe. Összességében a törvényjavaslat az ország választókerületeinek számát változatlanul hagyta, a kettővel csökkentett erdélyi választókerületekből pedig - „figyelemmel azon körülményre, hogy Budapest főváros lakosságának és választóinak száma jelentékenyen szaporodott" 2 1 - a fővárosi választókerületek számát szándékozott kettővel megnövelni. A törvényjavaslat eredményeképpen az erdélyi választókerületi beosztás aránytalanságai mind a lakosságszámot, mind a választók számát tekintve némileg csökkentek volna. 1 7 Képviselőházi Irományok 1872-1875. XVI. kötet 279. 1. 1 8 1875. évi III. tc. Magyar Törvénytár 1875-1876. Budapest 1896. 6. I. ' 9 Pulay Kornél a törvényjavaslat előadója. Képviselőházi Napló 1875-1878. X. kötet, 287. 1. 2 0 Pulay Kornél a törvényjavaslat előadója. Képviselőházi Napló 1875-1878. X. kötet, 287. 1. 2 1 Pulay Kornél a törvényjavaslat előadója. Képviselőházi Napló 1875-1878. X. kötet, 287. I. 10

Next

/
Thumbnails
Contents