Halmágyi Pál szerk.: Húsz éves az Espersit- ház (1979–1999). A Makói Múzeum Füzetei 97. (Makó, 2001)
Tóth Ferenc: Az Espersit-ház megszületése
nősen megfogta a ház alkotói csendje. József Attila hosszú időn át állandó lakója az épületnek, melyben nemcsak oltalmat, de atyai jó szót és szellemi indítást is kapott." Apró Antal négy nap múlva, május 22-én már itt volt Makón. Dr. Forgó István tanácselnök fontosabb eseményekről levélben tájékoztatta a múzeumot; tudta, hogy ezek a följegyzései majdan történeti forrásul szolgálhatnak. Még aznap tíz pontba foglalta az országgyűlés elnökével folytatott beszélgetését. A levél 5. pontja így szólt: „Kazinczy utcai Espersit házat próbáljuk megvenni és kulturális célra felhasználni. Mentsük meg ezt a házat." Még azon a héten ülést tartott a József Attila Emlékbizottság, amely szintén egyetértett a ház megmentésével. Július 2-án a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén dr. Forgó István szintén napi rendre tűzte a ház ügyét. A hozott határozat utat nyitott a megvalósításra: „E gazdag szellemi és művészeti múlt kötelez. Ezért a Végrehajtó Bizottság utasítja a Művelődésügyi -, az Igazgatási a Pénzügyi -, Terv - és Munkaügyi Osztály vezetőit: vizsgálják meg együttesen a Kazinczy utca 6. számú ház megszerzésének anyagi, jogi lehetőségét. A Művelődésügyi Osztály tegye vizsgálat tárgyává: megvásárlás esetén az épületet hogyan és milyen formában lehet úgy funkcionáltatni, hogy az méltón szolgálja a gazdag hagyomány ápolása mellett a város és környéke mai szellemi és kulturális életét, hogyan lehetne a város közművelődési intézményei közé iktatni." A május 22-én elindított hógolyó tíz nap alatt valóságos lavinává nőtt. A Petőfi Irodalmi Múzeum szintén egyetértett a helyi elgondolással: „Az Espersit-ház felújítása és múzeumi célra történő felhasználása minden szempontból helyeselhető és indokolható. A telek fekvése szerencsés, egyetlen köztes terület megszerzésével egybe nyitható a múzeum udvarával, ami közművelődési központtá fejlesztését nagyban elősegíti. A Makói József Attila Múzeum máris rendelkezik olyan forrásanyaggal és a kiállítási tárgyaknak azzal a mennyiségével, amelyek a kiállítóhely létrehozásához szakmai szempontból helyben szükségesek. Körük vásárlással bővíthető (festmények, bútorok, használati tárgyak - első sorban Espersit Mária tulajdonából). A vásárlás, a gyűjtemény állagmegóvása, restaurálása és kiállítási célra történő előkészítése a Kulturális Alap terhére igényelhető. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a József Attila kéziratok megóvását és róluk jó minőségű másolatok készítését kutatási és kiállítási célokra, hogy az eredetiket rongálódás nélkül őrizhesse a múzeum. Egyet értünk a Tervezet és a nyomán kialakított építési program főbb pontjaival és a belső elrendezésre tett javaslatokkal." Az épület helyreállítása A városi vezetésnek az volt az állásfoglalása, nincs szükség fölújítási tervdokumentációra, ezért a múzeumigazgatóra hárult az átalakítás koncepciójának kimunkálása. A levéltárban előkerültek 1898-ból az eredeti tervrajzok. A fölújítás során azonos súllyal szerepelt az eredeti állapot helyreállításának és az új rendeltetésnek szem előtt tartása. A szakmai szempont érvényesítésében kitűnő partner volt Kiss László műszaki vezető. A belső tagolást a kiállítás körforgalma határozta meg, ezért két - folyosóra nyíló - ajtót befalaztak. Az elkorhadt hajópadló helyett halszálkás lerakású tölgyfa parkettát alkalmaztak, a folyosón tégla helyett mezőtúri téglaburkolatot. Cserépkályhás fútés helyett etage-rendszerű melegvíz-fűtés látszott célszerűnek. Különös gonddal készült a három enteriőr szoba kialakítása. A ház egyetlen régi cserépkályháját Espersit 17
