Halmágyi Pál szerk.: A makói terroristák pere (A Návay-per) 1919–1921. A Makói Múzeum Füzetei 96. (Makó, 2001)

Az ítélet részletes indoklása

vallomása alapján, mely szerint nevezett vádlottak irónnal a kezükben egy asztalnál ültek, s amidőn a városházára behurcolandó emberek jegyzékével kezében Molnár István vagy Tajti Géza a lakcímek bemondására intézett felhívást, ehhez adatokat szolgáltattak; Vajnai Kálmánt Gaál János behívta abba a helyiségbe, ahol Molnár István tartózkodott, és felhívta egyes elfogandó egyének lakcímének bemondására; több ízben érdeklődtek a behozandó egyének névsorát felolvasott terroristáknál; Dávid Balázs a rendőrség helyiségeit, ahova a behurcolt egyének előbb vagy utóbb bevezettettek, ily egyének ott léte iránt való tudakozódás céljából több ízben felkereste, a rendelkező részben bennfoglalt tényállást és ennek megfelelőleg bűnösségüket megállapította. Nagy János a tettesi minőségében terhére megállapított cselekmény elkövetését, abban a részében, hogy Toffler Fülöp sértett elfogatását javasolta, tagadta és csak annyit ismert be, hogy nevezett sértett elfogatása iránt ismeretlen tettes által kiadott rendelkezést foganatosította, amidőn a sértett lakására ismeretlen terroristákat elvezetett, azokkal együtt a sértettet a városházára vitte. A kir. törvényszék a rendelkező részben bennfoglalt tényállást a vádlott tagadása ellenére Arany Tóth János, Lencse Andor, Imre József, Weinstein Sámuel tanúk ama vallomása alapján, mely szerint Nagy János vádlott Toffler Fülöpnek, mint gazdag zsidónak, ki vevőivel is goromba, elfogatását ajánlotta, a tényállásnak beismert részét pedig, beismerésén kívül, Toffler Fülöp és Tatár Imre vallomása alapján állapította meg. Nagy György István vádlott tagadta, hogy Gera Ferencet letartóztatta. A kir. törvényszék azonban ama beismerésével és Nagy Péter vádlott vallomásával is bizonyított tényre figyelemmel, hogy Nagy György István a Vásárhelyi Kálmán megölése ügyében lefolyt nyomozásban közreműködött, Gera Ferenc pedig mint gyanúsított fogatott el, özv. Gera Ferencnének azon esküvel megerősített, határozott meggyőző, a vádlott személyazonosságának megállapítása tekintetében is hitelt érdemlően tett vallomása alapján, mely szerint Gera Ferencet a rendelkező részben megjelölt módon a vádlott fogta el és vitte a fogházba, miután a vádlott oly védekezést, amely esetleg bűnsegédi bűnrészesség megállapíthatását eredményezhetné, elő sem terjesztett, Nagy György István vádlottat a rendelkező rész értelmében mondotta ki bűnösnek. Kóhn Henrik és id. Filippi László bűnösségének megállapítása tekintetében a kir. törvényszék ítéletének ugyanazok az indokai, amelyek a III. rész 5. pontjában foglalt esetekre vonatkozólag fentebb kifejtettek. A kir. törvényszék az ítélet rendelkező részének III. alatti tárgyalt személyes szabadsága megsértése által elkövetett bűncselekményeket, azokkal a vádlottakkal szemben, akik bűnsegédi bűnrészességben mondattak ki bűnösnek, a Btk. 323. §. 2. bekezdésében meghatározott büntetési tételnek megfelelően azért nem minősítette, mert e vádlottak büntetőjogi felelősségének terjedelmét csak magának a letartóztatás tényének elkövetésében végzett cselekményükre korlátozta, s így nem tette felelőssé azokért a következményekért, amelyek az egyes túszok vagy foglyok letartóztatásának hoszszabb, általuk különben nem célzott tartama folytán beállottak. Nagy János vádlott tettesi minőségben elkövetett cselekménye pedig Toffler 77