Papp János: A makói műkedvelő színjátszás története (1870–1944). A Makói Múzeum Füzetei 94. (Makó, 2000)

III. 1920-1929

csak az alkalmi és műkedvelői szempontok figyelembevételével."

1

4 (Az új ispán, 1925. A/106.) Ujabb játékhelyek váltak műkedvelői központokká, így a Hollósy Kornélia színház mellett a Katolikus Kör, a Gazdasági Egylet valamint a Barcsay utcában lévő Érdeky-féle vendéglő nagyterme biztosított kulturált körülményeket. Az előadások színvonalát jelentős mértékben meghatározta a rendező tehetsége. Ezen a téren különösen két személy szerzett maradandó érdemeket. Számos csoport bemutatóját rendezte na^y hozzáértéssel Békéssy Gyula, a nyugdíjazása után Makón letelepedő színművész. 5 Mellette — a korszak második felében — Csármán József jeleskedett, aki a maga rendezte előadásokon színészként is fellépett. A műkedvelő szereplők közül már első fellépésétől kezdve (A/97.) kitűnt Gerzanits Elemér,

1

6 akit olykor még a városban időző hivatásos társulatok igazgatói is meghívtak és felléptettek. (Például 1924. szeptember 26-án Kiss Árpád társulatának Incognito előadásán.) Szimbolikus értékűnek, a hivatásos és a műkedvelő színjátszás egymást kiegészítő jellegű megnyilvánulásának is tekinthető ez a gesztus s ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy ezekben az években Makó gazdag, sokszínű színházi programjával az állandó színtársulattal nem rendelkező városok között a legjobbak közé számított. 14