Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)
Fejér Gábor: A bűn
sokkal konfúzusabb képet mutat: az interjúalanyok az itt már említett nemzetek képviselői mellett gyakorlatilag a manapság Magyarországon hasonló céllal megforduló összes nációt említették, egészen a Távol-Keletig bezárólag. Az indítóok esetében a lakók találgatásokra voltak hagyatkozva, de valamennyi vélt kiváltó ok gyökerét az áldozatok által tanúsított üzleti magatartásban látták: bosszú, leszámolás, anyagi természetű nézeteltérés, (tartozást értve ez alatt), üzleti konfliktus. Itt meg kell jegyezni, hogy ezen a ponton a rendőrségi vélemény is csupán valószínűsíthető feltételezésen alapszik, a bűncselekmény indítóokát egzaktul bizonyítható módon nem sikerült feltárai. Ezek az ismérvek az események civil, közhasznú interpretációját a folklorizáció, a hiedelemképződés lassú folyamatában helyezik el. Értékelés Ha megpróbálunk e meglepőnek igazán nem nevezhető megállapítás mögé nézni, akkor két további észrevételt tehetünk. Az egyik úgy hangzik, hogy a szóban forgó bűncselekmény az érdekesség szintjére degradálódott, amolyan nem is igazán izgalmas beszédtéma. Kuriózum, amely a házat sokkal inkább emblematizálja, semmint stigmatizálja. Ez a funkciója azonban felértékelődik: az eseményekre vonatkozó tudás átadása előbbre való lehet a bemutatkozásnál is — erre számos példa mutatkozott. Legérzékletesebb talán az áldozatok helyére költöző lakó esete: a mai napig csak arcról ismerné fel azt a lakótársát, aki sietett közölni vele, hogy valójában hol is lakik. De kuriozitásánál fogva bír fontossággal, és nem kriminalitása okán. Ez a magatartás, amelyet a házban általánosnak tapasztaltunk a bűncselekmény mint olyan általános megítélésére irányítja a figyelmet. A másik, ami figyelmet érdemel, az a jószerivel viktimológiai érzékenység, amellyel a lakók a gyilkosságok két alapvető momentumát is (elkövetők és motiváció) az áldozatok viselkedéséből vezetik le, illetve ahogyan az eset szerepeit ráosztják a vélt vagy valós szereplőkre. Itt tehát a másik ember megítéléséről, más szóval emberi viszonylatokról kaphatunk képet. A bűn keresése Ha megkíséreljük mai beszámolók alapján a bűncselekmény egykori hatását rekonstruálni, akkor azt kell látnunk, hogy az három évvel ezelőtt sem rázta meg súlyosan a lakók mindennapjait. Határozott félelemről, egyes esetekben kimondott rettegésről csupán az idősebb korosztályok egyedül élő nőtagjai számoltak be. Ne gondoljunk azonban hosszan tartó folyamatra, hamar napirendre tértek az esemény fölött. Minden csoda három napig tart — ez ebben az esetben is érvényes. Olyan közösségi magatartás vagy csoportos viselkedésforma, amely konkrétan az eseménnyel hozható összefüggésbe, nehezen és csak meglehetősen bizonytalanul körvonalazható. Eszerint a lakók bizalmatlanabbak lettek, jobban odafigyeltek, ki jár 156
