Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)

Forgó Géza: Csanád vármegyei gazdasági és ipari kiállítás 1886. október 10-17

A Makó és környékén folyó termelésről megállapították: „Ami a makói nép gazdálkodását illeti, ha azt nem lehet is modernnek nevezni, mégis a legjobbak közé tartozik az Alföldön. Annálfogva ez a nép általánosan gazdagszik, és ha szó szerint nem is igaz, mindenesetre jellemző a példaszerű mondás, hogy Makón nincsen szegény ember."

9 Különleges értéket jelentett a mezőkovácsházi gyümölcstelep. Tulajdonosa Bereczky Máté (1824-1895), aki Sármezey Antal csanádvármegyei kincstári bérlő gyermekeit tanította, és emellett létesítette saját, 6 hold teijedelmű, 3000 gyümölcsfával betelepített kertjét. A híres szakember tapasztalatait négy vaskos kötetben rakta le Gyümölcsészeti vázlatok (1877—87) címmel. Tekintélyét jelzi, hogy a nagyobb állami telepítéseknél kikérték tanácsait.

1

0 Az állattenyésztés az uradalmakban és a nagyobb gazdaságokban elég fejlett, de a gazdák többségénél nem felelt meg a magasabb igényeknek. Kivételt képeztek a makóiak, akik libát hizlaltak és értékesítettek.

1

1 A baromfi-tenyésztőknek, különösen a tanyákon élőknek az 1886ros év éppen a baromfi-antrax miatt kipusztuló állatok okán emlékezetes. Néhány gazdánák százakra menő kára volt, de az ajánlott fertőtlenítési eljárás több helyen beszüntette az elhullást.

1

2 A megyei gazdasági egyesület mindent elkövetett az állattenyésztés színvonalának emeléséért, így pl. Battonyán állatkiállítást rendezett, ahol „a jószágok száma és jó minősége" bizonyította eredményes munkájukat.

1

3 Országos, majd európai hírű lett a Mezőhegy esi Állami Ménesbirtok, amelynek vezetője Gluzek Gyula a 27 872 kat. holdon folyó gazdálkodást irányította. A ménesbirtok 1885-ben ünnepelte 100 éves fönnállását, erre az alkalomra megjelentetve A magyar királyi Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok az 1885. évben című füzetet. A világhíressé váló lótenyésztésen kívül ezekben az években emelkedett ki a szürkeségből a tehenészet. A nagytestű fésűs gyapjas merinói juhászat a magyar juhtenyésztésnek pedig dísze volt. 4 Mezőhegyes a cukorrépa és takarmányrépa termelésben is példát mutatott. A sikeres gazdálkodás érdekében már gőzekével végezték a mélyszántást, 1881-ben és 1885-ben beszerezve a tescheni főhercegi uradalom östraui gépgyárából a gőzgépeket.

1

5 Csanád vármegye ebben az időben iparral alig büszkélkedhetett. Egyegy téglaégető és gőzmalom foglalkoztatott nagyobb lélekszámú munkásságot. Itt is a mezőhegyesiek jártak az élen: 1883-ban, 1884-ben és 1885-ben összesen 7 mezőgazdasági szeszfőzdét fölállítva. Az első gőzmalmuk 1884ben indította meg a gabonaőrlést.

16 1 Az asszonyok a szövést és fonást otthon végezték. Nagylakon a tótok, Battonyán a szerbek szövet- és rácvászon-készítése volt jelentős. A kézművesekre nagyobb teher hárult, mint a fejlettebb vidékeken. A tömegtermelés termékei azonban itt is veszélyeztették a saját maguk, vagy csak néhány segéddel dolgozók megélhetését. A kézművesek jobb híján a földművelő nép nem ritkán szegényes igényeit szolgálták ki. Az értelmiség és a szűk polgári réteg szükségleteit képes volt távolabbról is fedezni.

1

8 76