Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)
Marosvári Attila: Hipotézisek a kiszombori körtemplom keletkezéséről
kapcsolatosan, sőt, inkább a rotundának a 11. századi keleti kereszténységgel való összefüggését magukévá tevő kutatók érveit gyarapítja. Ugyancsak kétséges lehet Kozák Károlynak a kolozsmonostori rotundára való hivatkozása. Valóban, 1975-ben, a kiszombori körtemplom régészeti föltárásának évében a kolozsmonostori vársáncon föltártak egy a 12—13. század fordulójára datálható, kívül kör, belül hatkaréjos rotunda alapjait. E rotunda tökéletesen megegyezett a Kiszombor—Karcsa—Gerény csoport templomaival, s negyedikként e csoporthoz illeszkedett. A kolozsmonostori rotunda azonban nem csupán egyezőségeket, de különbségeket is mutatott a már ismert csoporthoz képest. Eltért abban, hogy nem fontos víziút mentén feküdt, mint az eddig ismertek, eltért abban is, hogy Kolozsmonostor bencés alapítású, tehát sohasem volt, s nem is lehetett a johannitáké, továbbá eltért abban is, hogy nem téglából, hanem faragott kőből építették. Ugyanakkor alaprajzi kialakítása és mérete tökéletesen megegyezett a gerényi rotundáéval, így tehát a csoporttal való közvetlen kapcsolata kétségbevonhatatlan. 28 A kolozsmonostori rotunda mindenesetre kérdésessé teszi Kozák Károly hipotézisét, hiszen éppen azokon a pontokon mond ellent a koncepciónak, amelyekre az épült. A kolozsmonostori rotundáról tudósító Dékány Tibor ezért olyan hipotézist keresett, amely magyarázatot ad az egyezőségekre, ugyanakkor értelmezhető indoklást nyújt a különbözőségekre is. Úgy ítélte meg, hogy a hatkaréjos rotundák esetében nem a szerzetes- vagy lovagrend típusa, hanem az eretnekség elleni harc volt a lényeges, s Csemegihez hasonlóan a hexagram szerkesztésben a Szentháromság fogalmának megjelenítését fedezte fel, melynek funkciója az ariánus, majd a bogumil mozgalmakkal szembeni védekezés volt. Szembetűnő — írta Dékány —, hogy a hatkaréjos és a négykaréjos rotundák (melyek a keresztelés szimbólumát hordozhatják magukban) az ország keleti peremvidékén, nagyjából egyenletes eloszlásban találhatók meg, lazán követve a keleti határvidék ívelését. Dékány vélekedése szerint a kolozsmonostori rotunda különössége a csoport tagjaihoz képest azzal magyarázható, hogy legkeletibb volta miatt mintegy átmenet lehetett a Kaukázus vidékén nagy számban található, hasonlóképpen kőtömbökből épített körtemplomok és a Kiszombor—Karcsa—Gerény csoport téglaépítésű körtemplomai között. 2 9 Ez a hipotézis gyakorlatilag nem volt más, mint az a gondolatmenet, amelyet Csemegi József 1960-ban fölvetett... 4. Összegzés A legutóbbi évek vizsgálataiból világosan látható: máig nincs megnyugtató bizonyíték arra, hogy ki által, s legfőképpen mikor épült a kiszombori, s a hozzá hasonló karcsai, gerényi és kolozsmonostori rotunda. Nincs egyértelmű adat arra sem, mi volt e sajátosan kiképzett körtemplomok eredeti funkciója. Az sem látható világosan, hogy e templomok építészeti hasonlósága egyazon építőműhely tevékenységével magyarázható-e, avagy a hasonlóság a véletlen egybeesés műve volt. E kérdések egy részére a legutóbbi kutatások alapján talán ma már az igazsághoz 27
