Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)
Marosvári Attila: Hipotézisek a kiszombori körtemplom keletkezéséről
közeli válasz adható, más kérdések megválaszolásánál csupán a nem egy esetben egymást is kizáró hipotézisekre hagyatkozhatunk. A kiszombori rotunda építéstörténetének, különösen a hetvenes-nyolcvanas évekből, ma már gazdagnak mondható irodalma van, ezek áttekintése ellenére sem mondhatjuk azt, hogy a fenti, a rotunda történetét alapvetően meghatározó kérdésekre megkérdőjelezhetetlen választ adhatunk. Meg sem kíséreljük ezért oly módon összefoglalni az eddigi kutatások eredményeit, hogy azokból egy biztosnak tűnő építéstörténeti folyamatot rekonstruáljunk. Erre ugyanis a ma rendelkezésünkre álló források és adatok nem elégségesek. Az pedig most még nem tudható, hogy vajon az elkövetkező években előkerülnek-e olyan források vagy analógiák, amelyek alkalmasak lehetnek a valós időrend meghatározására és valamennyi függő kérdés megválaszolására. Úgy tűnik, egy ideig még a kiszombori körtemplom (s vele együtt a karcsai, a gerényi és a kolozsmonostori rotunda) a magyarországi román kori építészet „meg nem oldott rejtélyét" 3 0 fogja jelenteni. Jegyzetek 1 Rómer Floris Ferencz: Román- és átmenetkorú építmények hazánk területén. = Archeológiai Közlemények. X. Bp. 1876. II. füzet. 60—61. Henszlmann a román-kori építészet emlékeit összegyűjtő munkájában csupán említést tesz a rotundáról. Lásd: Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü műemlékeinek rövid ismertetése. Bp. 1876. 177. 2 Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XV. század elején. A pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Bp. 1891. 427. 3 Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. Bp. 1897. I. 38., II. 635. Uő.: Torontál vármegye. Bp. én. 68. 4 A kiszombori körtemplom 1910-es és 1939—1940-es kutatásairól lásd: Bíró Béla: Hatszázéves freskó Kiszomborban. = Katolikus Szemle. 1940:1. 8—13., Barth Ferenc: A kiszombori műemlék. = Katolikus Alföld. 1940. 47—48., Kiss Mária Hortensia: Kiszombor története, (falutanulmány) Makó. [1940]. Csanádvármegyei könyvtár 35. 80—90., Nikássy Lajos: A kis-zombori XIV. századi falfestmények helyreállításáról. = Szépművészet. 1941:2. 13—15., Dávid Katalin: Az Árpád-kori Csanád vármegye művészeti topográfiája. Bp. 1974. Akadémiai. Művészettörténeti füzetek. 7. 39—40. A karcsai kutatásról és a Kiszombor—Karcsa—Gerény analógiáról lásd: Csányi Károly—Lux Géza: Építészhallgatóink középkori építészeti felvételei. Karcsa. Református templom. A M. Kir. József Nádor Műegyetem Középkori Építészeti tanszékének közleményei. = Technika. 1938:10. 379—384. és 1939:1. 27—35. 5 Kiss Mária Hortensia: im. 9. és 81—82. 6 A magyarországi művészet története. A honfoglalástól a XIX. századig. Szerk.: Dercsényi Dezső. Bp. 1961. II. kiad. 118. 7 Noha a kiszombori rotunda építéstörténete tisztázatlan — jegyzi meg Csemegi — az biztosra vehető, hogy a bordás boltozat a hatfülkés köpenyfalhoz képest későbbi eredetű és a XIII. századra tehető. Ez azt jelenti, hogy a fal a XIII. század előtt épült. 28
