Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)
Marosvári Attila: Hipotézisek a kiszombori körtemplom keletkezéséről
datálásából indult ki, s megállapította, hogy a körtemplomot bizánci előképek alapján a johanniták építették, feltehetően ÜL Béla idején, 1173—1186 között, s a korábban már többször jelzett bővítést is ők végezték el az 1217. évi keresztes hadjáratot követően. Az építészeti és stíluskritikai elemzésen túl, amely bizonyította a templom 12. századi keletkezését, a bizáncias vonásokat III. Bélával és annak bizánci kapcsolataival hozta összefüggésbe, ül. Béla felesége Antiochiai Anna volt, Mánuel bizánci császár feleségének a testvére, s vélhetőleg az ő közvetítésükkel és a johanniták közreműködésével jutott el Magyarországra Antiochiai Szent Margit tisztelete, aki a karcsai, valamint a karcsai építési stílusával rokonságot kutató, s a környék építészetére nagy hatást gyakorló, szintén a johanniták birtokában lévő csurgói templom védőszentje is lett. 2 Figyelemre méltó, hogy a kiszombori rotunda egyik képe — s Kisterenyei Ervin vizsgálata alapján a legkorábbra datálható kép 2 3 — szintén (bár nem egyértelműen) Antiochiai Szent Margittal azonosítható. Kozák Károly további azonosságokat keresett, amely a johanniták kiszombori, vagy legalábbis a térségben való jelenlétére utal. Gerény esetében, noha erre nincs írásos bizonyíték, nem csupán a Karcsához való közelsége, de a templom díszítése és a Szent Anna-névadás is adhat értelmezhető magyarázatot a johanniták jelenlétére. Kiszombor esetében, ha a johannitáknak a Kozák szerint bizonyítható, a történeti kutatások szerint egyáltalán nem igazolható 12—13. századi szegedi és szőregi jelenléte nem is, de az oklevelekkel alátámasztható érdekeltségük a Marosi sókereskedelem iránt már érzékelhető közelséggel adhat támpontot e hipotézis helytállóságának igazolására. 2 4 Kozák Károly egy évtizeddel a kiszombori templom régészeti föltárást követően újabb adatokkal igyekezett bizonyítani a három magyarországi hatkaréjos rotunda johannita építését, s analógiát talált a Vésztő-mágori dombon 1968—1978 között föltárt Csolt-nemzetségi monostor körtemploma, valamint a Kiszombor— Karcsa—Gerény csoport között, továbbá megerősítette korábbi véleményét, mely szerint e körtemplomokat funkcionálisan telepítették, kivétel nélkül olyan folyók, illetve olyan átkelőhelyek mellett, melyeknek stratégiai funkciójuk volt. További adalékot jelentett korábbi véleményéhez annak a Csemegi által már 1960-ban felvetett gondolatmenetnek az átvétele is, miszerint e körtemplomok valamiféle épületbe szerkesztett ősi bajelhárító jelképek voltak. 2 5 Kozák Károly újabban érvként hozott analógiáit fenntartással kell fogadnunk. A Vésztő—Mágorhalmon folytatott ásatások valóban felszínre hoztak egy — a monostor legkorábbi építési periódusának tartott — lapos falazókövekből épített 4-4,5 méter átmérőjű kör alakú templom alapjait, amelynek belső tagolására vonatkozóan nem találtak bizonyítékokat. E keleti vonásokat viselő körtemplomot (melyet bizonyíthatóan bizánci stílusú falfestmény díszített) a kutatás a Csolt-nemzetség magánkegyúri kápolnájának tartja, s eredetét az Ajtony veresége előtti időre teszi, nem kizárva azt sem, hogy a körtemplom építésére a 10. század végén került sor. 2 6 Ha e kutatások helytállóak, 2 7 a vésztő—mágori körtemplom aligha támaszthatja alá Kozák elméletét a kiszombori templom 12—13. századi keletkezésével 26
