Halmágyi Pál szerk.: Tanulmányok Tóth Ferenc köszöntése. A Makói Múzeum Füzetei 90. (Makó, 1998)

Kőszegfalvi Ferenc: Espersit János ébresztése

KŐSZEGFALVI FERENC Espersit János ébresztése (Részlet egy készülő tanulmányból) Espersit János hírét igazából talán csak könyvei őrzik. A hódmezővásárhelyi újságírónak, a makói ügyvédnek, a radikális köztársasági politikusnak, Tornyai János barátjának, a művészetek mecénásának tisztes neve lassan felejtődik, halványuló alakjára könyvei, legendás hírű tékája vet el nem múló fényt, neve a Gutenberg galaxis sorsával fonódott össze örökre. Espersit elsősorban az az ember, aki utolsó fillérjén is könyvet vásárolt, a szépmesterségekért minden áldozatra kész volt, s akinek elhíresült könyvesháza a magyar irodalomtörténet két halhatatlanjának, Juhász Gyulának és József Attilának adott menedéket, otthont, békés munkahelyet. A tépett lelkű, árva Juhász Gyula így emlékezett barátjára: „...Espersit János idealista volt a szó legtisztább, legnemesebb értelmében. Idealizmusa nem is volt e földre való és mégis az élet nagyszerű szeretetében nyilatkozott meg. Rajongóan szerette az életet, művésze volt az élet szeretetének, és életet látott, érzett minden szépben, irodalomban, művészetben egyformán. Határtalan irodalomszeretete sokszor egészen különös formában nyilatkozott meg. Leírta például Kosztolányival, Babitscsal, Oláh Gáborral folyatatott egész levelezésemet, lemásolta Ady Endre összes verseit, jegyzetekkel látta el őket és nagy tanulmányt akart írni róluk. Úgy tudom, hogy regényírásra is gondolt, és lehet, hogy tervezett regényét titkokban meg is írta. Életében az volt a legmeghatóbb, hogy nem csak mecénás volt, hanem erején felül volt mecénás. Mindig támogatnia kellett néhány művészt, költőt, festőt. Ez lelki szükség volt nála." Szinte a reneszánszhoz fogható műpártolói hajlamát nem hozhatta pedig otthonról, a gének szelíd játékaként ez távolabbi őseitől eredhet. Espersit tizenkét gyermekes foltozószabó gyermekeként a Torontál vármegyei Nagyszentmiklóson született 1879. január 18-án. Az apa hugenotta bevándorlók utóda, az anya ugyancsak telepes családból ered, bánáti sváb. (A hely televénye egyébként több talentumot is termett: a 18. századi nyelvész-költő, Révai Miklós után, Espersitnél mindössze két évvel fiatalabban itt született Bartók Béla is.) A nehézsorsú család nemsokára Makóra költözött, itt próbált egzisztenciát teremteni, János fiuk itt kezdett iskolába járni, elemibe, majd polgáriba. Emlékezése szerint 12 éves korától már maga próbálja kenyerét megkeresni. 1893 őszétől a vásárhelyi gimnáziumban tanul, ahol érlelő, gyarapító, fontos évek után 1898-ban tett érettségit. Középiskolásként, itt Vásárhelyen alakul ki, szilárdul meg kemény negyvennyolcassága, azonkívül jellemének olyan fontos vonásai, mint a közéleti szereplés igénye s a bibliofilia. Nem volt pedig jó tanuló a szó iskolás értelmében, hisz sorra hat elégséges osztályzattal abszolválta osztályait, (hetedikben ráadásul meg is buktatták politikai 183