Halmágyi Pál: III. Honvéd emléknap Makón 1996. A Makói Múzeum Füzetei 87. (Makó, 1997)
Dr. Szegfű László: Ajtony, Marosvár ura
németből) próbálták megfejteni. Úgy gondolom, nem lehet véletlen, hogy minden írásképében a g-l-d hangcsoport szerepel, amelyet megtaláhatunk a német „Gold" (arany) szóban, vagy az aranypénz, „Geld" elnevezésében. Ez arra enged következtetni, hogy egy itt élő germán eredetű — egy szláv forrás gepidákat említ — néptöredék nevezhette így Ajtonyt vagy ősét. Miért emelem ki az „arany" szó fontosságát? Mert valószínű, hogy ugyanezen név tükörfordításával említették őt szláv alattvalói is. És ez nem lehet véletlen. A polovecek egyik vezérét a 11. sz. végén szintén Altin-apának, azaz Ajtonynak, „Arany-főnöknek" nevezték; több nomád nép magát az Arany-hegyről (Altáj) eredeztette, a mongoloknál az Arany Horda a legelitebb alakulatokat tömörítette stb. Nem lehetetlen tehát, hogy Ajtonynak és ősének nevében is valami hasonló különlegesség jelenik meg, amely a saját különállását, függetlenségét „fémjelzi". Mikor kerülhetett Ajtony hatalomra? Láttuk, hogy az államalapítást dinasztikus harc előzte meg. Koppány vezér megkísérelte megkaparintani a főhatalmat, amelyet végül Istvánnak — Koppány felnégyeltetése árán is — sikerült megőriznie. Ezt államszervező harcok követték, melyek során a király kiterjesztette fennhatóságát a Kárpát-medence nagy részére. A szlávul Prokujnak, törökül Gyulának nevezett anyai nagybátyját elfogta, Pannóniába hozatta, területét a regnumba bekebelezte. Ugyancsak ez idő tájt egy dél-erdélyi „államocskát", amely valószínűleg korábban a bolgárok, majd a magyarok fennhatóságát is elismerő utolsó avar fejedelemség lehetett, István megsemmisítette és elfoglalta. Ennek élén egy Keán nevű vezér állt. A Keán név azonban csak a két szótagú kagán címből keletkezhetett, amely cím hiányzik a dunai bolgárok méltóság-listájából, tehát mindenképp korábbi lehet a dél-alföldi bolgár megszállásnál. Miután István alávetette ezt a területet, úgy tűnik, negyed évszázadot várt azzal, hogy a Maros-vidék urát is saját hatalma alá kényszerítse. Van-e erre ésszerű magyarázat? Magam is tudom, nagyon labilis, ingoványos területre tévedek, amikor feltételezem, hogy a Képes Krónika adhatja meg erre a helyes választ. Elmeséli, hogy miután István legyőzte Gyulát és megölte Keánt, az ő tartományaikat Zoltán nevű rokonának adta, mert a terület aranyban gazdag volt. Nomen est omen. Erdőelvi Zoltán nevét a török „szultán" címből szokás magyarázni. Én azonban, miután a 13. század végéig nem találkoztam e cím személynevesülésével, hajlok arra, hogy Karácsonyi János váradi püspök véleményét fogadjam el, aki a századforduló táján írva erről, arra a konzekvenciára jutott, hogy ez a név szláv eredetű és a „Zalatoj, Zlatan" alapalakra vezethető vissza, ami szintén „aranyat" jelent. Ha ez igaz, akkor elképzelhető, „arany" Ajtony együttműködött Istvánnal az erdélyi területek megszerzésében és pacifikálásában, ezért nem semmisítették meg az ő uralmát is 1003 körül: pontosan ekkor kerülhetett István szövetségeseként hatalomra. Eredetileg — legalább látszólag — behódolhatott Istvánnak, de az önállóságot, a királytól való függetlenséget megpróbálta nagyon gyorsan kivívni, amelyhez a hátországát biztosító görög szövetségben találta meg a támaszt. A Gellért-legendában Szent István — mint említettük — Ajtony birodalmáról azt mondja: elküldjük seregünket, hogy megsemmisítse országát. A „regnum" szót használja, amely önálló országot jelent, ezzel határozva meg Ajtony princeps fejedelemségét. Meddig terjedt ez a birodalom? A Gellért-legenda is, Anonymus is kifejti: a Maros-vidéken, Marosvárott (a kélő
