Halmágyi Pál szerk.: József Attila emlékülés 1995. április 11. A Makói Múzeum Füzetei 84. (Makó, 1996)

Birck Edit: József Attila az irodalmi múzeológiában

vagy belső berendezése sem mond semmit. A kiállítás — az elsőt Fehér Erzsébet rendezte, a felújítást, újrarendezést Sára Péter végezte 1980 táján — eredeti anyag híján másolatokkal dolgozik, mindössze néhány eredeti — de nem korai és nem dedikált — kötettel, képzőművészeti alkotással. Nincs igazán gazdája — a Somogy megyei múzeumi szervezethez tartozik — gondozója, a kiállított tárgyak tulajdonviszonya is zavaros volt. Ezt úgy rendeztük, hogy majdnem mindent átadtunk a fenntartónak. A pénztelenség és a sanyarú kötelesség szimbóliuma ez a kiállítás. Látogatója persze nyáron van, de ebben a formában nem látjuk értelmét a fenntartásának. Természetesen ez több hasonló sorsú emlékházra, kiállításra elmondható. Igazolja azt, ami bennünket mindig aggaszt, valahányszor nagy lelkesedéssel egy-egy újabb ilyet létrehoz valamelyik önkormányzat, vagy szervezet, nevezetesen az, hogy a megnyitásig össze lehet fogni, pénzt szerezni, lelkesedni. Azt azonban nehéz vállalni, hogy a létrehozott kiállítást 1-2 év múlva is tisztán, rendezetten kell kinyitni naponta, fizetni a rezsit és a teremőrt, méltó körülményeket teremteni a látogatóknak. Ehhez sok pénz kell, ami eddig nem nagyon volt, az utóbbi években aztán végképp kétségbeejtőnek tűnik a helyzet. A gyűjtemény és a ráépülő kutatás közkinccsé tételének másik módja a kiadványok közreadása. József Attilával kapcsolatban az irodalmi múzeológia e téren derekasan dolgozott. A PIM állandó kiállításaihoz készített katalógust, ugyanígy készült a szárszói és a makói kiállításhoz is. Az időszaki kiállítások közül pedig a következőkhöz adtunk ki: „...én József Attila itt vagyok!" (Mai magyar képzőművészek József Attiláról) címmel Macht Ilona szerkesztésében 1980-ban a képzőművészeti pályázat kiállításához. Szintén 1980-ban a külföldi vándorkiállításhoz Moszkvában és Szófiában is nyomtattak ki katalógust. A költészet mint világhiány c. kiállításhoz Bagó Ilona szerkesztett kiadványt 1992-ben. 1993-ban Kiss Ferenc közreműködésével született katalógus „Őriznek engem, óvnak, szeretnek" címmel a József Attila kéziratainak és dedikált könyveinek kiállításához. A két utóbbi valamint „A hetedik" c. állandó kiállításunkhoz készült kiadvány nem hagyományos értelemben vett katalógus, hanem szövegközlés, gondolatfűzés a költővel kapcsolatban. Önálló József Attila kiadványaink első darabja az ún. képes könyveink egyike volt 1958-ban. Ez a sorozat — ami tulajdonképpen a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványi címet viselte — a gazdag dokumentumanyag elég jó minőségű közlése mellett, tanulmányt is adott a költőről. József Attilán kívül Arany János, Ady Endre, Radnóti Miklós és Mikszáth Kálmán képeskönyvet adtunk még ki — nagy sikerrel, ma már könyvritkaságnak számító kötetek ezek. József Attilához köthető Bibliográfiai füzeteink B sorozatának 3. füzete, a „Szép Szó" c. folyóirat repertóriuma, melyet Kendéné Palágyi Erzsébet állított össze. A Magyar írók Szövetsége Fiatal írók József Attila körének 1974. január 29— 30-i ülésszaka alapján Angyal János szerkesztette meg a József Attila öröksége c. kötetünket, amely az Irodalmi Múzeum sorozatunkban jelent meg 1975-ben. Az MTA Irodalomtudományi Intézetével közösen, az Új Magyar Múzeum sorozat 11. köteteként adtuk ki Fehér Erzsébet sajtó alá rendezésében József Attila válogatott levelezését 1976-ban. 29