Halmágyi Pál szerk.: József Attila emlékülés 1995. április 11. A Makói Múzeum Füzetei 84. (Makó, 1996)

Birck Edit: József Attila az irodalmi múzeológiában

1980-ban indítottuk Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésüknek katalógusai c. sorozatunkat, a József Attila kéziratai és levelezése c. kötettel. Ez a sorozat törekvése szerint az összes köz- és magángyűjteményben fellelhető kéziratot regisztrálja. Róna Judit, a József Attila kötet összeállítója példaadó munkát végzett. Másik, szintén 1980-ban indított sorozatunk a Fototéka hasonlót szeretne elérni az írói fényképek terén. A József Attila kötetet, Négyszemközt az utókorral címmel Macht Ilona állította össze. Ikonográfiájuk pontos leírása, forrása mellett a legfontosabb tudnivalókat is közli a fényképekről. Igen szép, míves sorozatunk volt a Kézirattár című, melyet a Magyar Helikon kiadóval adtuk ki — amíg ezt az anyagiak lehetővé tették. A sorozat l-l kéziratot közölt, mellékelve annak fakszimiléjét és tanulmány keretében mutatta be a művet. Ennek 7. kötete József Attila: Költőnk és kora c. verséről készült, Tverdota György és Vas István munkájaként, 1980-ban. 1994-ben a PIM József Attila konferenciát rendezett, ennek anyagát 1995-ben kiadott kötetben tettük közzé, aminek címe „A Dunánál", szerkesztője Tasi József. Az önálló köteteken kívül számtalan más kiadványunkban — különösen évkönyveinkben — található József Attilával foglalkozó írás. Első évkönyvünkben 1959-ben Egri Péter írt „Az adott világ varázsainak hírnöke" címmel József Attiláról. Ugyanebben a kötetben Szántó Judit írt ismertetést József Attila dedikációiról. Ezt a témát folytatta József Attila hagyatékából címmel 1960—61-es 2. évkönyvünkben. Ekkor jelent meg Fehér Erzsébet József Attila ismeretlen versfogalmazványa c. tanulmánya is. Az 1962-es évkönyvben József Attila és Victor Hugo címmel Szántó Judit írt a József Attila hagyatékában lévő két nyomtatványról, a „Les Miserables" c. regényről és Hugo III. Napóleon elleni röpiratáról. 1964-ben Fehér Erzsébet József Attila töredékei címen, 1965-ben Hatvany Lajosné József Attila ismeretlen kézirata címen adott le közlést. Az utóbbihoz Fehér Erzsébet írt „Jegyzetek József Attila ismeretlen verskéziratához" címen tanulmányt, szintén 6. évkönyvünkben. Ugyanebben a kötetben írt Bartók János József Attila zenei kapcsolatairól és előadóművészetéről. 1975—76-ban megjelent 12. évkönyvünk a Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről címet viseli. Ebben József Attila problémák fejezetcím alatt 6 tanulmány jelent meg Agárdi Péter, Ferenczi László, M. Pásztor Jószef, Tasi József, Tverdota György és Kabdebó Lóránt tollából. Végül az 1994-ben megjelent a kultusszal foglalkozó „Tények és legendák, tárgyak és ereklyék" c. kötetünket említem, melyben Tverdota György remek tanulmányt közöl „A nekto-logika" címen József Attila halotti búcsúztatóiról. Az idő korlátai miatt csak felsorolását tudtam adni annak, amit az irodalmi múzeológia tett eddig József Attila ügyében. Sok vagy kevés, sikeres vagy meddő — ki-ki ízlése szerint ítélheti meg. Mi magunk büszkék is vagyunk, meg elégedetlenek is. Elképzeléseink, szívünk szerint többet szeretnénk. De nemcsak József Attilával kapcsolatban, hanem... de hisz oly nagy és gyönyörű a magyar irodalom! 30