Béres Mária: Az óföldeáki erődtemplom. A Makói Múzeum Füzetei 81. (Makó, 1995)

Az óföldeáki erődtemplom, Béres Mária régész, Szeged - Az 1989—1993. évi műemléki kutatás eredményei - Épületdiagnosztikai vizsgálatok

a felszívódó víz okozta gondokat. Csak a későbbi kutatások mutattak rá, hogy nagy valószínűséggel — ha nem is közvetlenül —, de károsan hatott az épület nedvesedésével kapcsolatban a középkori sáncárok földdel való feltöltése is. A helyreállítás során a tető ideiglenes lefedése is okozott meghibásodást, hiszen a védőtető (fólia) részben beengedte a nedvességet, másrészt a szellőzés hiánya miatt nem száradhatott ki a felület, s a magas páratartalom gyorsan kifejtette romboló hatását. A nedvességkárokat (falnedvesedés, sókivirágzás, penészedés) szemrevételezéssel, illetve optikai úton (nagyító) regisztráltuk. A jelenségek pontos rögzítése után elemzéssel próbáltuk — az okozott károsodás súlyossága szerint — az előidéző okokat logikai sorrendbe állítani (21. kép). Arra a következtetésre jutottunk, hogy a korábban felsorolt hibák miatt csak az északi oldalon kell fokozottabb talajnedvesség felszívódással számolnunk, de talajvíz (domb, a déli oldal száraz) aligha szerepelhet mint károsító tényező. A templomra a legnagyobb veszélyt mindenképpen a csapóeső jelenti, hiszen például ott, ahol a sekrestye védi az északi falat, nem lehet nedvesedést látni. A templomban található faszerkezetek kutatása több szempontból is fontos volt számunkra. A karzat felett az 1923—24-es felújítás alakalmával meghagyták a 18. századi díszes fa födém akkor még jó állapotú részét. Az ettől keletre eső szakaszon azonban egy korábbi fahíd bontásából származó anyagot használtak fel a kazettás mennyezet kialakítására. A 18. századi faszerkezeteken már a kutatás megkezdésekor is komoly bajokat észleltünk, ugyanis a rossz tetőn át (törött cserepek) bejutó esővíz következtében alakult ki a fa födémen a nátrium-szulfátos sókivirágzás. Az élő károsítok közül a farontó gombák és bogarak nyomát lehetett azonnal rögzíteni. A meglévő pusztulás eleve gyors növekedését okozta az építés idején alkalmazott ideiglenes fóliatető. A födém és károsodásának felmérésére, dokumentálására (23. kép), a minták elemzésére — irányításom mellett — a dortmundi műszaki főiskolások közreműködésével 1993 nyarán került sor.

9 Munkájuk eredményeképpen megtudtuk, hogy első sorban a vörösödő réteggomba (Stereum sanguinolentum), s az általa okozott fehér korhadás, mely Oföldeákon sugaras bontásban indult meg, valamint a könnyező házigomba (Merulius lacrymans) által okozott barna rothadás, revesedés pusztítja a födémet. Ez utóbbi a vizsgált műemléképületen olyan károkat okozott, amely szükségessé teszi az egykori födém sürgős lebontását és elégetését. A Halálórája (Anobium punctatum) által okozott eddigi rongálás is közrejátszott abban, hogy mára a 18. századi födém egyik gerendája gyakorlatilag ketté tört, a faragott fa karzatfeljáró korlátjának egyes elemei pedig tovább gyengülnek. Q A mintavételt és laboratóriumi elemzésüket Ch. Frömbgen, P. Hamman, S. Sasse végezték. Munkájukat ezúton is köszönöm. A részletes dokumentáció megtalálható az OMvH szegedi Műemlékhelyreállító KFT Irattárában. 19