Eperjessy Kálmán: Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében. A Makói Múzeum Füzetei 76. (Makó, 1993)

J^^. folyó, mint egy nagyobb terület életere, sorsdöntő befolyást gyakorol annak fejlődésére. Meghatározza a parti lakosság életviszonyait, a települések helyét, formáját, gazdálkodását és közlekedését. Vízjárása és mederváltozása szoros összefüggésben van a környék életével. Története a vízkörnyék története is, amely a politikai és gazdasági fejlődésről is tájékoztat. A folyó múltjáról alapos ismereteket csak a történeti kútfőkből meríthetünk, amelyek arra mutatnak, hogy a folyó életében a fizikai törvényeken kívül más erők is érvényesültek. Folyóink története feltűnően igazodik a politikai fejleményekhez. Emelkedésről és sülyedésről, hanyatló és virágzó mozzanatokról beszélhetünk aszerint, hogy az államhatalom rendelkezett-e a folyó fékentartásához szükséges eszközökkel, vagy pedig azok hiányában kénytelen volt a vízkörnyék lakosságát sorsára hagyni. A vízkörnyék egy impérium alá tartozása biztosította a meder gondozását; erőszakos szétszakítása együttjárt az elemek felszabadulásával, a partvédőművek pusztulásával, a környék elnéptelenedésével és a gazdasági süllyedéssel. A történeti kútfők világánál érdekesen szemlélhető egyegy folyó életén keresztül a politikai-, gazdasági- és földrajzi tényezők kölcsönhatása. Megállapítható, hogy a folyó minden időben rányomta bélyegét a táj arculatára, de a politikai és gazdasági változások a folyó életműködésének is irányt szabtak, sőt még a fizikai viszonyait is befolyásolták. Az alábbiakban egy magyar folyó néhány olyan életjelenségére mutatunk rá, amelyek megfelelő folyamtörténeti kútfővizsgálat után más folyóinkra is vonatkoztathatók. A tárgyalásra kerülő folyó életében felismert jelenségek arra utalnak, hogy idáig mellőzött forrástörténeti szempontok érvényesítése nemcsak a folyó életrajzához szolgálhat új adatokkal, hanem általánosabb érvényű megállapításokhoz is vezethet. Megjegyzéseinket az egyik legfontosabb viziutunkat alkotó Maros folyóhoz fűzzük, amely 683 kilóméteres szakaszán csaknem 30.000 km

2-nyi vízkörnyékkel kapcsol egybe két egymásrautalt területet, Erdélyt és az Alföldet. 3