Eperjessy Kálmán: Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó történetében. A Makói Múzeum Füzetei 76. (Makó, 1993)

POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI ELEMEK A MAROS TÖRTÉNETÉBEN ken rendes vízállásnál szekérrel is át lehetett kelni. A gázlóknál mindig feltűnően alacsony vízállás volt, helyük a folyó vízjárásához alkalmazkodott és hosszú idő folyamán alig változott. Egy XIX. sz. eleji kimutatás 82 gázlót sorol fel a folyó szakaszán.

1

4 Déda—Szászrégen közt 3, innen Marosvásárhelyig 6, Marosportóig 15, Déváig 20, Zámig 11, Tótváradig 6, Lippáig 7, Aradig 7, Arad—Szeged közt 7. A folyó gondozásának és elhanyagolásának, a környék ébredésének és kihaltságának jellegzetes kísérői voltak a mederben elhelyezett vízimalmok. A malmok számának csökkenése és emelkedése a környék gazdasági kultúrájára és demográfiái viszonyaira is rávilágít. Míg a XVIII. század elején a kihalt Déva—szegedi szakaszon 58 malomroncs és magában álló gát mellett mindössze 29 üzemben levő vizimalomról tudunk,

15 1785-ben a jóval rövidebb Zám—szegedi szakaszon már 176 vízimalmot találunk,

1" 1791-ben pedig ugyanezen a szakaszon a malmok száma 275-re emelkedik.

1

7 Feltétlen hitelt érdemelnek más összeírásokkal szemben a térképészeti kútfők malomkimutatásai már csak azért is, mert azok a folyó évenkénti bejárása alapján készültek és a malmokat a hajózás szempontjából tartották számon. A XVIII. század végén elszaporodott vízimalmok szigorú ellenőrzés alatt állottak, megszámozták őket, önkényes helyváltoztatásuk bírsággal, esetleg a malomjog elvonásával is járt.

1

M A XVIII. század politikai és gazdasági fejleményei, az állandó árvízveszedelem és a folyón megélénkülő hajózás határozott irányba terelik az árvédelmet, a meder tisztítását és szabályozását. A benépesülő községek szívesen hoztak áldozatokat az árvízveszély elhárításáért, egyesek a védelmet intézményesen is megszervezték. Az államnak a medertisztításban való intenzív részvétele elsősorban a sószállításnak tulajdonítható. A folyómeder gondozásában szerencsésen találkozott az állami és magánérdek, a hajóút biztosítása sok esetben a köz1

1 Topografische Übersicht derjenigen Landestrecke von Hungarn, welche östlich von Siebenbürgen, nördlich von einem Teil der Szamos, westlich von der Theiss und südlich von dem Maros-Fluss begrenzt wird. Kriegsarchiv, Kartenabteilung, K. VII. k. 128. 1

5 L. a 3. j.-ben feltüntetett hajózási térkép részletes jelmagyarázatát a vízimalmokról. 1

6 Revisions-Tabella der am Maros-Flusse von der 7 bürgischen Gränze bis Szegedin errichteten Schiff-Mühlen und bei der von 30-ten May bis 25. Juni 1785 vereinigten Revisions-Commission überhaupt beobachteten sonstigen Schiffahrts-Anständen. O. Lt., Helyt., Dep. Comm. 1786. F. 73. p. 65. No 41. 1

7 Revisions-Tabella über die 1791 Marosch Fluss Befahrung, von 25 May angefangen und den 2-ten July geendet. O. Lt., Helyt., Dep. Coram. 1791. F. 129. p. 4. No 47. 1

8 O. Lt., Helyt., Dep. Comm. 1787. F. 21. p. 45. No 9.; u. o. Oeconom. Lad. A. F. 20. No 1.; u. o. Oeconom. Lad. A. F. 40. No 26. Lig. 2. 3. 4.; u. o. Ben. Res. 1781. nov. 9. 10